Johnson: Nem blöff a megállapodás nélküli kilépés lehetősége

Boris Johnson brit miniszterelnök-jelölt közölte egy vasárnapi interjúban, hogy nem blöff, amikor arról beszél, hogy kormányfőként akár a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételeit rögzítő megállapodás nélkül is kiléptetné Nagy-Britanniát az Európai Unióból.

A volt brit külügyminiszter, London egykori polgármestere a kormányzó Konzervatív Párt vezetői tisztségéért hivatali utódjával, Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszterrel verseng.

A 160 ezer fős párttagság a következő két hétben választja meg közülük a Konzervatív Párt új vezetőjét, aki a következő brit miniszterelnök is lesz a távozó Theresa May utódjaként.

Az utód nevét július 23-án hozzák nyilvánosságra, a formális váltás várhatóan 24-én zajlik le.

Johnson, aki a felmérések eredményei és a fogadóirodák kiírásai alapján a vezetőválasztási versengés favoritjának számít, a kampány kezdete óta többször is kijelentette, hogy ha ő lesz az új brit miniszterelnök, Nagy-Britannia a brexit október 31-i határnapján mindenképpen kilép az Európai Unióból, akár lesz addig elfogadott brexit-megállapodás, akár nem.

A The Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit napilapnak adott interjúban határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy nem csak blöfföl-e, amikor nyilatkozataiban nem zárja ki a megállapodás nélküli kilépés lehetőségét. Johnson szerint ideje, hogy London „egy kicsit célratörőbb legyen” ebben az ügyben.

Boris Johnson szerint Nagy-Britannia már a brexit eredetileg kijelölt időpontjában, március 29-én is készen állt a megállapodás nélküli kilépésre, és készen áll majd október 31-én is.

Hozzátette: létfontosságú, hogy ennek Nagy-Britannia partnerei is tudatában legyenek.

Johnson szerint azok, akik „ki nem állhatják” a megállapodás nélküli brexit gondolatát, valójában nem is akarnak kilépni az EU-ból.

A volt brit külügyminiszter – aki tavaly azért távozott a külügyi tárca éléről, mert túl enyhének találta Theresa May kormányának brexit-stratégiáját – elismerte a vasárnap közölt interjúban, hogy vannak néhányan olyanok is, akik ki akarnak ugyan lépni az EU-ból, de tartanak a megállapodás nélküli brexittől. Johnson szerint azonban az ő félelmeik „eltúlzottak”.

Versenytársa, Jeremy Hunt a kampányban tett nyilatkozataiban úgy fogalmazott, hogy ha semmi esély nem mutatkozik az EU-val novemberben elért, a londoni alsóház által azonban eddig háromszor elutasított brexit-megállapodás újratárgyalására október 31-ig, akkor „nehéz szívvel ugyan”, de ő is kész lenne megállapodás nélkül kivezetni Nagy-Britanniát az EU-ból.

A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt ugyanakkor folyamatosan napirenden tartja az új konzervatív kormány elleni bizalmatlansági indítvány beterjesztésének lehetőségét megállapodás nélküli brexit esetére.

Barry Gardiner, a Labour árnyékkormányának külkereskedelmi miniszterjelöltje a Sky News brit hírtelevízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: a párt által megkeresett brit üzleti szervezetek kivétel nélkül úgy nyilatkoznak, hogy a rendezetlen kilépés katasztrófával érne fel a brit gazdaság teljesítménye és a foglalkoztatottság szempontjából.

Gardiner közölte: a Munkáspárt folyamatosan tárgyal azokkal a konzervatív képviselőkkel, akik szintén ellenzik a megállapodás nélküli brexitet, és a párt akkor terjeszti majd be a bizalmatlansági indítványt az új konzervatív kormány ellen, amikor meggyőződött arról, hogy ezek a tory képviselők készek ténylegesen támogatni egy ilyen kezdeményezést.

A megállapodás nélküli brexitet határozottan ellenző konzervatív frakciócsoport zászlóvivője Philip Hammond pénzügyminiszter. Hammond többször is egyértelműen jelezte, hogy ha az új miniszterelnök ilyen brexit-stratégiát hirdetne meg, és emiatt az ellenzék bizalmatlansági indítványt kezdeményez, akkor ő megfontolná ennek az indítványnak a megszavazását.

Brit sajtóértesülések szerint Hammond mögé felsorakozva többtucatnyi más konzervatív képviselő is kész lenne ugyanerre.