Kisöpörnék az erőszakot az egyetemekről

Alig két hete foglalta el a kormányfői posztot, máris Görögország egyik legellentmondásosabb törvényének visszavonását ígéri Kiriakosz Micotakisz.

Alig két hete foglalta el a kormányfői posztot, máris Görögország egyik legellentmondásosabb törvényének visszavonását ígéri Kiriakosz Micotakisz: a konzervatív politikus tegnap, a több mint hét éven át tartó görög katonai diktatúra 1974-es összeomlásának évfordulóján arról beszélt a parlamentben: kormánya szeretné mielőbb hatályon kívül helyezni azt a törvényt, amelynek értelmében sem a rendőrség, sem a katonaság alkalmazottai nem léphetnek az egyetemek területére. A törvényt még 1982-ben fogadták el, a fekete ezredesek uralmaként elhíresült katonai junta bukása után, válaszul Dimitriosz Joannidisz néhai tábornok brutális fellépésére az 1973. novemberi diákfelkelés ellen, amelyben több mint hetvenen vesztették életüket. ű

Az Európában egyedülálló jogszabály tehát – a múlt sérelmeinek orvoslása céljával – a diákok és a szólásszabadság védelmét tűzte ki célul. Az elmúlt évtizedben azonban élénk társadalmi vita alakult ki miatta, sokak szerint éppen ellentétes hatást ért el. A törvény adta lehetőségek ugyanis egyedülálló burkot vontak az egyetemi campusok köré, így hamar az önjelölt anarchisták és más fegyveresek melegágya lett, az egyetemek pedig az erőszak és a megfélemlítés helyszíneivé alakultak át, írta a The New York Times.

– Megtisztítjuk az egyetemeket a lőfegyverektől, a bajkeverőktől és a drogdílerektől – érvelt tegnap Micotakisz, akinek célja, hogy a campuszokat újra a diákok és a tanárok vehessék birtokba. A jobbközép Új Demokrácia párt vezetője emellett általánosságban is beszélt az új kormány rövid távú prioritásairól; ebben fontos szerep jut a közbiztonság javításának. A törvény megszüntetését ezen a héten vitatja meg a görög parlament, majd pedig jövő héten szavazhatnak róla a képviselők. A görög sajtó azonban már most arról ír: nehéz ügyet választott Micotakisz első miniszterelnöki intézkedésének, amely hangos tiltakozást és erőszakos megmozdulásokat idézhet elő.

A menekültügyi törvényként emlegetett jogszabály egyébként úgy rendelkezik: az egyetemi tisztviselőknek a campus területén történt bűncselekmény esetén hivatalosan ki kell ugyan hívniuk a helyszínre a rendőrséget, a gyakorlatban azonban ez ritkán valósul meg, az intézmények ugyanis tartanak a diákok tiltakozásaitól. A helyzet pedig csak súlyosbodott a Görögországot sújtó pénzügyi válság kezdete óta: a társadalmi zavargások legtöbbször éppen az egyetemekről indultak, és számos esetben az oktatókkal szembeni erőszakos fellépéseket is eredményeztek. 2010-ben például vasrudakkal bántalmaztak professzorokat, emlékeztet a The New York Times. Az észak-görögországi Thesszaloniki Arisztotelész Egyetemen a múlt hónapban is diákok csoportja félemlített meg egy oktatót. Ahogy arról Konsztantinosz Tokmakidisz utóbb a sajtónak beszámolt, mintegy 30 diákja fogott össze ellene, és azzal is fenyegették, hogy kidobják a hetedik emeleti irodájának ablakából.