Kósa Lajos: Magyarország támogatja a balkáni országok NATO-felvételét

Magyarország támogatja a balkáni országok felvételét a NATO-ba, mert érdeke azoknak az államoknak a stabilitása, amelyeknek fontos szerepük van az illegális migráció feltartóztatásában.

Erről Kósa Lajos, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke beszélt szerdán a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) A NATO-bővítés kilátásai című pódiumbeszélgetésén.

A Fidesz politikusa előadásában rámutatott: magyar érdek az, hogy a NATO erős, egységes, ütőképes szövetség legyen, mert Magyarország a magyar emberek biztonságát kizárólag a NATO-tagsásága révén tudja garantálni.

Hozzátette: a NATO-ban Magyarország minden olyan törekvést támogat, amely megfelel a NATO-alapszerződésnek, márpedig ebben szerepel az is, hogy a NATO nyitott minden európai állam csatlakozási törekvése előtt. Úgy értékelte, Magyarországnak az is érdeke, hogy a NATO minél hatékonyabban tudjon fellépni azokban a térségekben, amelyek számára biztonsági kockázatot jelentenek, ezek közül pedig a szomszédos Balkánt és Ukrajnát emelte ki.

Kósa Lajos rámutatott: a balkáni testvérháborúk emléke élénken él az emberek emlékezetében, a sebek még nem léptek a gyógyulás útjára, ugyanakkor szerinte számos bizonyítéka van annak, hogy a Balkánon jelenleg iszlám invázió folyik.

Példaként azt hozta fel, hogy Bulgáriának a rendszerváltáskor még tízmillió állampolgára volt, közülük 800 ezren törökök, mára pedig lakossága hétmillióra csökkent, miközben a törökök száma meghaladja az egymilliót. Bulgáriában azóta kétezer új mecset épült, az iszlám térhódításában érdekelt török párt nélkül pedig sem a baloldal, sem a jobboldal nem tud kormányt alakítani.

Hasonló folyamatok zajlanak Észak-Macedóniában, amely egy nagyon fontos védekezési pont a migrációs folyamatban. Magyarországnak minden jó, ami a balkáni kis államok stabilitását erősíti – mutatott rá a honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke. Minél stabilabbak ezek az országok, annál jobban fel tudják tartóztatni az illegális migrációt, segítenek megőrizni Magyarországon azt a helyzetet, hogy a magyar emberek maguk dönthessenek arról, kikkel szeretnének együtt élni – magyarázta.

Oroszország és a NATO viszonyáról szólva Kósa Lajos elutasította azokat a vádakat, miszerint Magyarország oroszbarát politikát folytatna. Rámutatott: Magyarország betartja nemzetközi kötelezettségeit, és így az Oroszországgal szemben elrendelt embargót is, annak ellenére, hogy az csak a magyar exportőröket sújtja és távolról sem „kényszeríti térdre” az oroszokat. Megjegyezte: közben Németország eurómilliárdos beruházásokhoz segíti az orosz energiaszektort az Északi Áramlaton keresztül megvalósuló fölgázimport révén.

A panelbeszélgetés másik előadója, Igor Merheim-Eyre a brit International Republican Institute szlovák származású programigazgatója úgy értékelte: Oroszország veszély jelent és feszültséget szít a térségben, erre hivatkozva pedig a közép-európai NATO-tagállamok együttműködésének erősítését sürgette. Szerinte a Visegrádi Négyeknek jobban kell hallatniuk a hangjukat, és közös fellépéssel kell érvényesíteniük érdekeiket a biztonságpolitikában.

Berzi Gergely, a XXI. Század Intézet külügyi igazgatója úgy vélekedett: a balkáni NATO-bővítés a reméltnél gyorsabban is bekövetkezhet. Szerinte nem kizárt, hogy még – a semlegességéhez egyelőre ragaszkodó – Szerbiának is érdekévé válik, hogy közelebb kerüljön az euroatlanti blokkhoz, és ez akár a boszniai patthelyzet is feloldhatja, ahol egyelőre az ott élő szerbek akadályozzák az ország közeledését a NATO-hoz.