Vádat emeltek az őrizetben halálra kínzott venezuelai katonatiszt ügyében

Venezuelában vádat emeltek a katonai elhárítás két tagja ellen, akik „feltehetően felelősek” az őrizetben elhunyt Rafael Acosta korvettkapitány haláláért – közölte a dél-amerikai ország főügyésze hétfőn, miután a nemzetközi közösség felháborodással reagált Acosta feltételezett halálra kínzására.

Nicolás Maduro elnök kormánya a hét végén megerősítette az összeesküvés vádjával őrizetbe vett korvettkapitány június 29-i halálát, részletekkel azonban nem szolgált a halál okát illetően. Acosta felesége és jogvédő csoportok Acosta halálra kínzásával vádolják a Maduro-kormányzatot, és azzal, hogy nem hajlandó tisztázni a körülményeket.

Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa – aki két hete járt Venezuelában, hogy számon kérje a Maduro rendszere által elkövetett jogsértéseket – hétfőn kijelentette, hogy „megrázták azok az állítások, amelyek szerint az őrizetben elszenvedett kínzások okozhatták Acosta halálát”.

Tarek Saab főügyész közölte, hogy a venezuelai katonai elhárítás (DGCIM) két tagja ellen emberölés miatt emeltek vádat Acosta halála ügyében, ugyanakkor nem tett semmilyen utalást arra, hogyan ölhették meg Acostát. A katonai elhárítás két tisztviselőjét „hozták kapcsolatba ezzel a sajnálatos eseménnyel” – írta a főügyész a Twitteren. A két vádlott a Nemzeti Gárda egy századosa és egy őrmestere, akik a DGCIM munkáját segítették – tette hozzá.

A június 21-én fegyveresek által elhurcolt Acostát egy hétre rá katonai bíróság elé állították, de a tárgyalásra már kerekesszékben betolt tiszt olyan rossz állapotban volt, hogy beszélni is alig tudott. A venezuelai védelmi tárca vasárnapi rövid közleménye szerint Acosta a bíróság előtt elájult, mielőtt megkezdődhetett volna meghallgatása, s ezért a bíró a kórházba szállításáról rendelkezett.

Az ENSZ emberi jogi főbiztosa és az Acosta család egyik ügyvédje egyaránt úgy nyilatkozott, hogy Acosta haláláért nem elegendő két egyént vád alá helyezni, hanem magas szintű illetékeseket kell felelősségre vonni.

Bírálói a másként gondolkodók és az összeesküvéssel meggyanúsított katonatisztek önkényes letartóztatásával és szisztematikus megkínzásával vádolják a Maduro-rezsimet.

Acosta felesége, Waleska Pérez hétfőn azt követelte a kormánytól: adják ki férje holttestét, hogy megfelelő vizsgálatoknak vethessék alá. Michelle Bachelet pedig arra szólította fel a venezuelai hatóságokat, hogy átlátható vizsgálatot folytassanak le Acosta halála ügyében. A venezuelai tájékoztatási minisztérium nem reagált követeléseikre.

Maduro elnök annyit mondott, hogy országa teljes körűen eljár az emberi jogok megsértésének ügyeiben, s hogy Venezuelát igazságtalanul, szocialista politikája miatt érik a bírálatok.

Maduro és elődje, Hugo Chávez hatalomra kerülése óta Venezuela súlyos gazdasági és politikai válságba süllyedt, amely miatt az elmúlt években milliók menekültek el az országból. A válság azután mérgesedett el, hogy bár a legutóbbi parlamenti választásokon elsöprő többséget szerzett az ellenzék, a hatalomhoz hű legfelsőbb bíróság megfosztotta jogköreitől a törvényhozást, Maduro pedig egy párhuzamos parlamentnek tekinthető alkotmányozó gyűlést létesített, amelynek megválasztását számos nemzetközi bírálat kísérte.

Maduro tavaly újabb elnöki mandátumot nyert el az ellenzék választási bojkottja ellenére. Az Egyesült Államok támogatta ellenzéknek pedig nem sikerült meggyőznie a hadsereget arról, hogy forduljon Maduro ellen, és távolítsa el őt a hatalomból.