Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.A szenátusi bizottság 20:2 arányban szavazta meg azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében büntető intézkedésekkel sújtanák azokat a vállalatokat, amelyek részt vesznek a Gazprom orosz energetikai állami vállalat Oroszországtól Németországig húzódó vezetékének építésében.
Az Európa Energiabiztonságának Védelme néven ismertetett törvényjavaslat voksolásakor a 10 demokrata párti szenátor közül kilenc csatlakozott a republikánusokhoz. Jim Risch, a külügyi bizottság republikánus elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott: „ez a törvény célirányos és időben született meg az ártalmas orosz befolyás elhárítására”.
Az idahói politikus kifejtette, hogy a törvény révén nemcsak azokat a cégeket szankcionálják, amelyek az Oroszország és Németország között épülő Északi Áramlat-2 vezeték építésében vesznek részt, hanem azokat is, amelyek részt vettek az Oroszországot és Törökországot összekötő Török Áramlat építésében is. A Török Áramlat az idén kezdi meg működését, először Törökországba szállítva orosz gázt, majd a tervek szerint később ellátva az Európai Uniót is.
„Ezek a vezetékek hozzájárulhatnak Ukrajna további destabilizálásához és a Putyin-rezsim gazdagodásához, valamint kockáztatják a NATO-tagállamok biztonságát is” – fogalmazott Risch szenátor.
A republikánusok közül egyetlen szenátor szavazott a törvényjavaslat ellen. A kentuckyi Rand Paul azzal érvelt, hogy a törvény „kárt okoz a szövetséges nemzetek európai vállalatainak”.
A szenátusi bizottság támogató voksolása után még a szenátus egészének is szavaznia kell a törvényjavaslatról. Amennyiben a javaslatot ott is megszavazzák, akkor a törvényben foglalt szankciók sokféle formában sújthatják az érintett cégeket: vezetőiktől megtagadhatják az amerikai vízumot, vagy megnehezíthetik a vállalatoknak a dollár alapú pénzügyi tranzakciókat.
Sajtóértesülések szerint a várható szankciók érinthetik például az olasz Saipem, vagy a holland Allseas nevű vállalatokat, amelyektől már megrendelték a tenger alatti vezetékek elhelyezésével kapcsolatos, speciális tudást és felszerelést igénylő munkákat.
Donald Trump amerikai elnök többször is bírálta az Északi Áramlat-2 megépítését, különösen pedig a vezeték megépítését támogató Angela Merkel német kancellárt.
Alkotmányos válság és geopolitikai nyomás sújtja az országot.
A szakértő szerint súlyos megtorlás jöhet.
Moszkva depolitizálná az ENSZ humanitárius tevékenységét.
Magyarország és Izrael a frontvonalon áll a nemzetközi mélyállam elleni harcban.
Orbán Viktor: Putyin és Zelenszkij is úgy gondolja, az idő neki dolgozik – videó
Döbbenetes genetikai eredmény, ami átírhatja a magyarság eredettörténetét
A TV2 lecserélte Tillát: ő Szépréthy Roland, a csatorna új műsorvezetője
Putyin az éjjel megindította az orosz bosszút és ez félelmetes: Ukrajna példátlan támadás alatt – belebukott az ukrán hadsereg egyik legfontosabb parancsnoka
Eddig titkolta Törőcsik Franciska, most végre megmutatta: a rajongók szóhoz sem jutottak!
Alpári módon alázta meg a hatgyermekes édesanyát Molnár Áron + videó
Eldőlt, Orbán Viktor lesz 2026 után is a miniszterelnök újabb négy évre
Szoboszlai stílusos érkezése a válogatotthoz – fotó
Donald Tusk bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen
Itt a bejelentés a világháborúról, kiderültek a nyugati tervek, Kelet-Európa komolyan érintett
Orosz válasz: ballisztikus csapás Ukrajnára
Megtámadták Jeszenszky Gézát, súlyos koponyasérülést szenvedett
Alkotmányos válság és geopolitikai nyomás sújtja az országot.
A szakértő szerint súlyos megtorlás jöhet.
Moszkva depolitizálná az ENSZ humanitárius tevékenységét.
Magyarország és Izrael a frontvonalon áll a nemzetközi mélyállam elleni harcban.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A szakértő szerint súlyos megtorlás jöhet.
Moszkva depolitizálná az ENSZ humanitárius tevékenységét.
Magyarország és Izrael a frontvonalon áll a nemzetközi mélyállam elleni harcban.
Szánthó Miklós szerint Magyarország szerepe meghatározóvá vált.
A lengyel miniszterelnök bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, tekintet nélkül a körülményekre.
A miniszterelnök szerint a Magyarország elleni titkosszolgálati műveletek és a külföldről pénzelt lejárató kampányok nagyobb sebességre kapcsolnak. A Védelmi Tanács az ország biztonsága érdekében szükséges döntéseket meghozta.
A visegrádi együttműködés is új lendületet kaphat.
Ő már 2014-ben látta a Fidesz megrendülését, négy évre rá még a Fidesz abszolút többségében sem hitt, 2022-ben egyenesen „hatalmas bajban” lévő Fideszt vizionált.
Természetközeli, összművészeti fesztiválon jártunk.
Bánffy Miklósnak meg kellett szerveznie az önálló magyar diplomáciát, s egy megcsonkított ország külpolitikai irányelveit kijelölnie, úgy a hazai közéleti szcénán, mind a nemzetközi küzdőtéren.
Utólag a négyszeres világbajnok is belátta, hogy hibázott.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
