Brit parancsnok: A terrorveszély továbbra is súlyos

A rendőrség és a biztonsági szolgálatok egyedül nem tudják legyőzni a szélsőségességet a londoni rendőrség országos hatáskörű terrorelhárító és különleges műveleti szolgálatának parancsnoka szerint. Neil Basu egy szerdán megjelent lapinterjúban azt mondta, a szociológusok és kriminológusok segítségére is szükség van a terrorizmus elleni küzdelemben Nagy-Britanniában, és javítani kell a közösségi kohézión, a társadalmi mobilitáson és az oktatáson.

„Akár 80 százaléka is azoknak, akik támadást terveztek az ország ellen, brit születésű volt, ami erősen utal arra, hogy társadalmi gondok is vannak a kiváltó okok között” – mondta The Guardian című baloldali brit újságnak a londoni rendőrség főparancsnok-helyettese.

Neil Basu azt is mondta, hogy erősödőben van a szélsőjobboldali terrorizmus, ennek egyik lehetséges okaként pedig a brit európai uniós tagságról szóló 2016-os népszavazás óta növekvő nacionalizmust nevezte meg.

Személyes véleménye szerint a terrorizmus visszaszorításában a társadalmi befogadást és a társadalom átjárhatóságát növelő politikákra, valamint az oktatás minőségének javítására van szükség, ezek együttese révén ugyanis nagyobb eséllyel csökkenthető az erőszak, mint a rendőrség és a biztonsági szolgálatok munkája által, és valószínűleg sokkal kedvezőbb hatást gyakorolnak a társadalomra.

Neil Basu tájékoztatása szerint a terrorellenes műveletek száma 50 százalékkal növekedett 2015 és 2017 között, és azóta is magas szinten van. A terrorveszély továbbra is súlyos, annak ellenére, hogy az Iszlám Állam dzsihadista szervezet veszített területeiből Irakban és Szíriában – mondta.

Az iszlamista és a szélsőjobboldali terroristák egyaránt továbbra is toboroznak briteket, dacára az ez ellen irányuló erőfeszítéseknek – figyelmeztetett. „Szükség van az okok mélyrehatóbb vizsgálatára” – nyomatékosította. Hozzátette, hogy bár az emberei világszínvonalú munkát végeznek a támadások megakadályozásában és a terroristák elfogásában, meg kell állítani a toborzásokat.

Arra utalva, hogy az általuk letartóztatott vagy a látókörökbe kerülő emberek 70-80 százaléka Nagy-Britanniában született és nevelkedett, kijelentette, meg kell vizsgálni, miért lépnek erre az útra. Mint mondta, arra van szükség, hogy professzorok, szociológusok, kriminológusok pontosan megmondják nekik, hogy miért történik ez.

Véleménye szerint egyesek fogékonyabbak másoknál a terroristák általi toborzásokra. Ennek „bármi oka lehet, az erős szorongástól az önbizalom és az oktatás hiányán át a megfélemlítésig, a rasszizmusig, a bigottságig és a lehetőségek hiányáig vagy a családon belüli erőszakig” – részletezte.

A Neil Basu vezette terrorellenes hálózat az esetek nagy részét kitevő iszlamista terrorizmus, valamint a jobboldali szélsőségesség mellett a külföldi országok részéről érkező növekvő fenyegetésekkel is meg kell, hogy birkózzon. A parancsnok a Szkripal-ügyre – a salisburyi mérgezések ügyére – emlékeztetve Oroszországot említette ezek között. Megismételte, hogy ők a tüneteket kezelik, de foglalkozni kell a kiváltó okokkal is.

A Nagy-Britanniában élő muszlimok asszimilációjáról szóló elképzeléseket elutasítva védelmébe vette a vallási konzervativizmust, bármely vallásról is legyen szó. „Az asszimiláció azt sugallja, rejtőznöm kell ahhoz, hogy boldoguljak. Nem lenne szabad, hogy olyan társadalom legyünk, amely elfogadja ezt” – fogalmazott. Kiemelte a vallásgyakorlás szabadságának jelentőségét, anélkül, hogy ezért bárkit is megbélyegeznének. „Az álláspontom az, hogy ne árts” – mondta, hozzátéve, hogy nem számít, hogy valaki konzervatív muszlim, keresztény, hindu vagy szikh, a lényeg, hogy szabadon gyakorolhassa vallását és elfogadjon másokat, a többiek pedig őt. „Ez a befogadó társadalom” – foglalta össze.