Tíz szabadkikötő létrehozását tervezi a brit kormány

Tíz szabadkikötő létrehozását tervezi a brit kormány a brit európai uniós tagság október 31-én esedékes megszűnése után.

A pénteken nyilvánosságra került tervek szerint a július 24. óta hivatalban lévő új kormányfő, Boris Johnson azt reméli, hogy a szabadkikötők kialakításával munkahelyek jöhetnek létre a hátrányos gazdasági helyzetben lévő régiókban.

A BBC által ismertetett elképzelés szerint a szabadkikötők a brexitet követően kezdenék meg működésüket. Tengeri és a légi kikötők jelentkezhetnek a státusért.

Liz Truss, a konzervatív kormány külkereskedelmi minisztere több ezer munkahely létrejöttét várja az intézkedéstől. Nagy-Britanniában korábban is voltak szabadkikötők, az ezzel járó kedvezmények átformálták Kelet-London Docklands nevű régi kikötőnegyedét az 1980-as években, és ugyanígy lesz ez most is – mondta.

Boris Johnson már a Konzervatív Párt vezetői tisztségéért folytatott kampányában kiállt a szabadkikötők terve mellett, akkor azonban kevesebb, hat zóna kialakítása került szóba.

A szabadkikötők olyan területén nem érvényesülnek az országnak az adó- és vámtarifái. Így lehetővé válik áruk behozatala, feldolgozása majd exportálása vámmentesen. Az ilyen zónákban működő vállalatok általában alacsonyabb adókat – például áfát – fizetnek, és a munkáltatói terheik is alacsonyabbak. A BBC által ismertetett összesítés szerint a világon 135 országban működnek szabadkikötők, többségében a Távol-Keleten. Számuk 3500-ra becsülhető egy 2013-as amerikai törvényhozási jelentés szerint.

Az Egyesült Királyságban 1984 és 2012 között működtek szabadkikötők, és azért szűntek meg, mert nem hosszabbították meg a működésükről szóló jogszabályok hatályát. Szabadkikötő volt többek között Liverpool és Southampton. Az Európai Unióban hozzávetőleg 80 szabadkikötő működik, jórészt az elmúlt 15 évben csatlakozó országokban. Az EU azonban nem pártolja őket, mert álláspontja szerint méltánytalan versenyhelyzetet teremtenek a zónákban működő cégek és azon vállalkozások között, amelyek a közösség szabályai szerint tevékenykednek.

A brit kormány Boris Johnson hivatalba lépése óta fokozta az előkészületeket a megállapodás nélküli kilépésre. Az új kormányfő határozott álláspontja, hogy a szigetország EU-tagsága mindenképp megszűnik a brexit jelenleg érvényes határnapján, október 31-én, akár sikerül megállapodásra jutni az Európai Unióval, akár nem.

A szabadkikötőkről szóló tervekkel kapcsolatban a parlamenti ellenzék legnagyobb erejét alkotó Munkáspárt arra figyelmeztetett, hogy az ilyen zónák vonzhatják a pénzmosókat és az adócsalókat. A bírálatok között szerepel az is, hogy a szabadkikötők révén nem lesznek elkerülhetők az importtarifák, csak annyi változik, hogy mikor kell megfizetni őket.