Trump jó befektetést lát Grönlandban

Tréfának tartotta Dánia volt kormányfője azt a lapértesülést, hogy Donald Trump amerikai elnök meg akarja vásárolni az európai államtól a világ legnagyobb szigetét, Grönlandot. Hivatalosan senki se erősítette meg a The Wall Street Journal cikkét, de valószínűleg többről van szó, mint hírlapi kacsáról.

MN_SABLON

A The Wall Street Journal arról írt meg nem nevezett forrásokra hivatkozva, hogy az amerikai elnök többször is, hol komolyabban, hol viccesen szóba hozta a Dániához tartozó, autonómiát élvező sziget esetleges megvásárlását. Trump a források szerint többször is megkérdezte tanácsadóitól, vajon az Egyesült Államok megvásárolhatja-e Grönlandot, majd a Fehér Ház jogi tanácsadói hivatalának két munkatársát meg is kérte, vizsgálják meg ennek a lehetőségét. Aaja Chemnitz Larsen, Grönland képviselője a dán parlamentben, elutasította az ötletet ugyancsak a közösségi oldalon. Kijelentette, köszönettel nemet kell mondani Trump ötletére. Lars Lokke Rasmussen korábbi dán miniszterelnök áprilisi tréfának nevezte a felvetést.

Pedig az Egyesült Államok nem ma figyelt fel az ásványkincsekben gazdag, Dániától roppant távolságra levő, rendkívül ritkán lakott és szinte teljesen kiaknázatlan szigetre. Dánia Norvégiától kapta meg Grönlandot 1814-ben, az amerikaiak pedig a II. világháború idején meg is szállták, két katonai bázist építettek fel rajta, s ma is stratégiai fontosságú számukra a grönlandi jelenlét. 1946-ban Washington százmillió dollárt ajánlott Grönlandért Dániának, ám az visszautasította a próbálkozást. Grönland 1979-ben önkormányzatot kapott, 2009-ben pedig népszavazást követően nyert széles körű ­autonómiát, így elvben egyenjogú államként alkotja a Dán Királyságot a Feröer szigetekkel és Dániával együtt. A kül- és védelmi politika viszont Koppenhágában dől el, Nuuk „csak” az ásványkincsei fölött gazdálkodik teljes egészében.

Vannak közöttük olyan ritkaföldfémek is, amelyeket a mikroelektronikában használnak. Ezek 95 százaléka Kínából származik, Peking gyakorlatilag megkerülhetetlen. Stratégiai okokból volna értelme az amerikaiaknak itt megállítani a kínaiakat. Az Európai Unió felszólította Grönlandot, hogy ne működjön együtt Kínával ritkaföldfémek eladásában, Nuuk pedig jelezte, nem fogadja el Brüsszel utasításait. Grönland ugyanis 1985-ben kilépett az Európai Gazdasági Közösségből, mivel exportjának 90 százalékát halászati termékek adják, amellyel kapcsolatban a brüsszeli regulák nagyon szigorúak.

A mintegy 56 ezer ember által lakott, 2,16 millió négyzetkilométer területű sziget alapvetően nem az Egyesült Államokhoz közeledne, hanem a függetlenséget célozza meg. Dánia jelezte, hogy az évi 3,2 milliárd korona, amelyet támogatásként átad távoli testvérének, jobb célra is felhasználható volna, ám az adásvétel felvetése már csak érzelmi okokból is sértéssel érne fel. Mindenesetre Donald Trump a jövő hónapban Dániába látogat.