Visszahozni a krisztusi értékeket a kereszténydemokráciába

Beszélni kell arról, hogy a kereszténydemokrata felfogás mit mond egyén és egyén kapcsolatáról, egyén és közösség viszonyáról, arról, hogy mit gondolunk a családról, a nemzetről – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Menczer Tamás. A Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára ezen gondolat fényében állt a jövő héten rendezendő konferencia mögé.

„Az egyéni szabadság nem írhatja felül a közösség érdekeit” Fotó: Kurucz Árpád

– Ilyen kereszténydemokrata politikusok sokan voltak az elmúlt évszázad második felében, de ez a nézet jelentősen átalakult az évek során. Ez akkor most egy új kezdet?

– Ez nem új kezdet, épp ellenkezőleg, visszatérés az európai alapértékekhez, amelyek identitást, irányt és keretet adnak az életünknek, és amely alapértékeket a liberális világrend egyszer csak elhagyott, mert liberális barátaink azt mondták, hogy nekik ezekre nincs szükségük. Ezzel szemben az európai ősatyák, gondolkodók, politikusok fontosnak tartották ezeket az értékeket. „Európa keresztény lesz, vagy nem lesz”, mondta Robert Schuman. A probléma az elmúlt évtizedekben akkor keletkezett, amikor a liberális demokrácia képviselői igen eredményesen kiszorítottak minden más értékrendet, így a kereszténydemokráciát is. Onnantól kizárólag ők mondták meg, hogy miről mit kell gondolni. Ha szerintük például a család, a nemzet vagy éppen a határvédelem nem fontos, akkor mindenkinek kötelező volt így gondolnia. Szintén probléma, hogy amikor a liberális demokrácia kiszorított mindent, amit a kereszténydemokrácia jelent, akkor nem adott helyette semmit, kiüresítés, identitásvesztés következett be. Nem utolsósorban talán azért is, mert az identitásukat elvesztő, kizárólag laza viszonyrendszerekben gondolkodó emberek sokkal könnyebben befolyásolhatók, mint azok, akiknek világos elképzeléseik vannak arról, hogy mi értékes és mi nem az. A magyar kormány az elmúlt években világossá tette, hogy a liberálistól eltérő értékeket tart fontosnak, és úgy gondoljuk, hogy nekünk ehhez jogunk van, fogalmazzunk úgy, hogy a keresztény szabadság jegyében.

– A magyar kormány nem most kezdte ennek a felfogásnak a terjesztését. Ez amolyan magyar modell, amelyet mások esetleg követhetnek?

– Mások is gondolkodnak hasonlóan. A tavaszi európai parlamenti választáson a magyar kormánypártok mellett azok a pártok érték el a legjobb eredményeket, amelyek hozzánk hasonlóan vélekednek ezekben a kérdésekben: a lengyel Jog és Igazságosság pártja, az Osztrák Néppárt és az olasz Liga.

„Az egyéni szabadság nem írhatja felül a közösség érdekeit”
Fotó: Kurucz Árpád

– Ezzel együtt a zöldpártok is sikeresen szerepeltek, és bizonyos esetekben már-már a vallás szintjére emelkedik körükben a zöldgondolat. Ez lehet a jövő politikai törésvonala?

– Nagyon bízom benne, hogy a magyar és az európai embereknek mindig lesz annyi józan eszük, hogy meg tudják különböztetni a vallást valamitől, ami nem az. A környezetvédelem és a klímapolitika nagyon fontos, a magyar kormány minden nemzetközi vállalását teljesíti. Ettől még a klímapolitika nem válik vallássá.

– Mi a jövője azon pártoknak, amelyek nevükben hordozzák ugyan a kereszténységre való utalást, de az útról letértek, és teljesen liberális irányvonalat képviselnek?

– Látható, hogy az európai politikai porondon az elmúlt időszakban a balliberális pártok sokkal inkább tudták formálni a kereszténydemokrata pártokat, mint fordítva. Ezt egy rossz és veszélyes jelenségnek tartjuk. Mi ezt a liberális eltolódást nem akarjuk, pont ennek a visszafordítását tartjuk szükségesnek.

– Ha kitekintünk a Közel-Keletre, nincsenek magyar közösségek, de keresztények szép számmal. Magyarország felelősséget érez irántuk?

– Igen, és erőnkhöz mérten igyekszünk is segíteni. A migrációs vita kapcsán meg szoktuk azt kapni, hogy a kereszténységről beszélünk, viszont megvédjük a határainkat és nem engedjük be a bevándorlókat. Azzal a váddal találtuk magunkat szemben, hogy ez nem keresztény viselkedés. Azonban ez nem igaz. Mindig azt mondtuk, hogy meg fogjuk védeni a magyar embereket és a magyar határokat, mert a migráció növeli a terrorveszélyt és párhuzamos társadalmak kialakulásához vezet. De a mondatnak itt sosem volt vége. Azt mondtuk ugyanis, hogy aki segítségre szorul, annak segíteni kell, de segíteni ott kell, ahol a baj van. Abban kell segíteni mindenkinek, hogy a szülőföldjén vagy a legközelebbi biztonságos ponton emberhez méltó körülmények között tudjon élni, és a konfliktus lezárása után visszatérhessen a hazájába. Igen, felelősséget érzünk a bajban levő keresztényekért, a Hungary Helps program erről szól, iskolákat, kórházakat, templomokat és lerombolt házakat építünk újjá. Úgy gondoljuk, hogy ez a segítség, és nem az, hogy a bevándorláspárti erők életveszélyes útvonalakon keresztül, a fél világot bejárva Európába akarnak hozni idegen kultúrájú tömegeket. Meg­győződésem szerint ez senkinek sem jó, sem annak, aki itt él, sem annak, aki ide érkezik.

Konferencia a jövőről

Nagyszabású nemzetközi konferenciát szervez a Külgazdasági és Külügyminisztérium szeptember 4–6. között, amelyen a meghívott vendégek arról fognak eszmét cserélni, miként lehet a közös keresztény örökséget a jövőben is megtartani, miként lehet keresztény szellemiségű médiát működtetni, miként kerülhetnek bele a krisztusi elvek a politikába. Az esemény helyszíne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem lesz, a vendégek a politika és a média világából érkeznek, valamint filozófusok, egyetemi oktatók és egyházi személyek; közöttük többen a Közel-Keleten élnek, ahol személyesen is megtapasztalják a keresztényüldözést. A minisztérium olyan vitafórumot kíván létrehozni, amely a keresztény média szereplőit összehozza jelentős kortárs keresztény gondolkodókkal. Az eseményre a Bfcc.media oldalon lehet regisztrálni.