Bundestag-elnök: Magyarország megérkezett, nem kompország többé

A németek mindig is közös határ nélküli szomszédos országként tartották számon Magyarországot, és ez a baráti szomszédi kapcsolat 1989-ben „új dimenzióba lépett”.

Itt az ideje, hogy a magyar költők új metaforákat keressenek hazájuk helyzetének jellemzésére, mert Magyarország nem kelet és nyugat között ingázó kompország többé, hanem szilárd helye van Európa közepén – hangsúlyozta Wolfgang Schäuble, a német szövetségi parlament (Bundestag) elnöke kedden Berlinben a magyarországi határnyitás 30. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen.

A politikus rámutatott, Magyarország súlyos kockázatot vállalt azzal, hogy 1989. szeptember 10-én megnyitotta határát a mintegy 200 ezer keletnémet menekült előtt, nemcsak azért, mert 80 ezer szovjet katona tartotta megszállás alatt az országot, hanem azért is, mert a Szovjetunió addig valamennyi szabadságtörekvést vérbefojtott az uralma alá hajtott térségben.

Azonban a magyarok mégis segítettek a németeknek, aminek révén az elnyomást egy „közös szabadságélmény” váltotta fel. A németek azóta is hálásak ezért, és ez az érzés a következő évtizedekben sem szűnik meg – mondta a Bundestag elnöke.

Kiemelte: a németek mindig is közös határ nélküli szomszédos országként tartották számon Magyarországot, és ez a baráti szomszédi kapcsolat 1989-ben „új dimenzióba lépett”.

Harminc év után elmondható, hogy már az európai „normalitás”, a „fárasztó hétköznapok” korszaka zajlik, a normalitáshoz pedig hozzátartozik, hogy a családi, szomszédsági kapcsolatokban vannak nézeteltérések.

Az „európai sokszínűséget” is az egymástól eltérő perspektívák sokasága alkotja, és az Európai Unió erényei közé tartozik az érdekek kiegyenlítése, a törekvés a kompromisszumra és a „közös európai megoldásokra” – mondta Wolfgang Schäuble.

Hozzátette, hogy az EU-n belüli mozgás, letelepedés és munkavállalás szabadsága jól mutatja az eltérő nézőpontok jelentőségét. Kétségtelen, hogy ez a szabadság sok esélyt, lehetőséget jelent, különösen a fiataloknak, de félelmet is okoz, ahol elvándorlás sújtja a társadalmat. Az pedig „nem veszélytelen”, ha ezekre az érzésekre politikát építenek, hiszen „a félelmekről nem lehet tárgyalni”.

Csak az értheti meg, hogy miért oly fontos a nemzeti önállóság és kultúra megóvása a közép-, és kelet-európai népeknek, aki megismeri, hogy miként harcoltak ezek a népek évtizedekig az önállóságukért. A frissen visszanyert szuverenitás nézőpontjából másként festenek a dolgok. Ugyanakkor „aki megpróbálja kijátszani egymással szemben az európai egyesülést és a nemzeti önazonosság iránti igényt, az nem erősíteni, hanem gyengíteni fogja Európát” – fejtette ki a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa.

Az egymás iránti érdeklődés, kíváncsiság és saját nézőponttól eltérő perspektívák megértése és elfogadása kell ahhoz, hogy kialakuljon egy „igazi európai perspektíva”, és „konstruktív döntéseket” hozzon a közösség. Ez pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy Európa helytálljon a globális versenyben – mondta Wolfgang Schäuble, aláhúzva, hogy egyetlen európai ország sem tud egymagában megbirkózni a „határokon átívelő kihívásokkal”.

„Magyarország és Németország egyenrangú partner és NATO-szövetséges, és barátok az egyesült Európában. Ki gondolta volna ezt harminc évvel ezelőtt?” – vette fel a Bundestag elnöke, arra bíztatva a magyar költőket, hogy a kompország helyett találjanak más metaforát stabilan Európához tartozó hazájuk jellemzésére.