Finn kormányfő: Nem lesz újratárgyalás a brexitről

Johnsont az ellenzék részéről és a kormányzó Konzervatív Párton belül is sokan azzal vádolták, hogy e lépéssel az október 31-i Brexit-határnapig hátralévő parlamenti ülésnapok számát akarja korlátozni, igyekezve elejét venni, hogy a megállapodás nélküli Brexit ellenzői megakadályozhassák a rendezetlen kilépést az Európai Unióból.

A kormányfő azonban rendre cáfolja ezeket a vádakat, mondván: a lépésnek nincs köze a Brexithez, a cél egy teljesen új kormányprogram meghirdetése, olyan központi célkitűzésekkel, mint az állami egészségügyi szolgálat (NHS) és az infrastruktúra fejlesztése.

A parlamenti ülésszak felfüggesztése ellen jogi eljárás is indult, amelyet Gina Miller, a londoni City egyik befektetési társaságának vezetője indított a londoni felsőbíróságon.

Az ismert Brexit-ellenes aktivista megbízásából az egyik legnevesebb londoni ügyvédi iroda, a Mishcon de Reya még a nyár közepén, a Konzervatív Párt vezetőválasztási versengésének idején levélben szólította fel a később pártvezetővé és így miniszterelnökké választott Boris Johnsont, hogy ha ő lesz a következő miniszterelnök, ne kezdeményezze II. Erzsébet királynőnél a parlament munkájának felfüggesztését a megállapodás nélküli Brexit érdekében, illetve ha mégis erre készül, akkor hét nappal előtte küldjön erről értesítést a cég megbízójának, vagyis Gina Millernek.

Mivel Johnson néhány hete e felszólítás figyelembevétele nélkül jelentette be a parlamenti ülésszak felfüggesztését, Gina Miller megbízásából a Mishcon de Reya jogi eljárást kezdeményezett a londoni felsőbíróságon, azzal céllal, hogy a bírói fórum nyilvánítsa jogellenesnek Johnson kezdeményezését.

A kereset megfogalmazása szerint a kormányfő törvénysértő módon hatalmi visszaélést követett el a parlamenti ülésszak felfüggesztésével.

A londoni felsőbíróság azonban pénteki határozatában megállapította, hogy Johnson a hatályos parlamenti törvényeknek megfelelően járt el, amikor kezdeményezte az uralkodónál a parlamenti ülésszak felfüggesztését és új törvényhozási évad elkezdését.

A felsőbíróság ugyanakkor lehetővé tette, hogy Gina Miller a végzés ellen fellebbezést nyújtson be a brit Legfelsőbb Bírósághoz.

Gina Miller a pénteki végzés után, a felsőbíróság épülete előtt bejelentette, hogy jogi képviselői ezt azonnal meg is tették.

A Legfelsőbb Bíróság várhatóan szeptember 17-én tárgyalja az ügyet.

A parlamenti ülésszak felfüggesztésének ötletét eredetileg Dominic Raab volt Brexit-ügyi miniszter, jelenlegi külügyminiszter, a Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborának egyik zászlóvivője vetette fel még a vezetőválasztási kampány idején. Raab akkori érvelése szerint akár a jelenlegi parlamenti ülésszak lezárásával is meg kell akadályozni, hogy a parlament valamilyen módon elejét vegye a megállapodás nélküli kilépésnek az EU-ból.

Az alsóházban mindazonáltal e héten kényelmes többséggel mégis sikerült elfogadtatni azt az ellenzéki törvényjavaslatot, amely elvileg lehetetlenné teszi, hogy az Egyesült Királyság október végén megállapodás nélkül lépjen ki az Európai Unióból.

A jogszabály lényege az, hogy ha október 19-éig a parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.

A kormányfő azonban többször is határozottan leszögezte, hogy erre semmilyen körülmények között nem lesz hajlandó. Johnson a tervezet alsóházi jóváhagyása után előrehozott választást kezdeményezett október közepére, az indítvány kimenetele azonban az ellenzék ellenállása miatt egyelőre bizonytalan.