Oroszország nem telepít elsőként az INF-szerződésben betiltott rakétákat

Kifejezte Moszkva készségét arra, hogy ezen „különleges kérdéssel kapcsolatban” a robbanótöltetek és a hordozóeszközök számba vételéről párbeszéd kezdődjön, de Washington részéről erre nem érkezett „értelmezhető” válasz. Kifogásolta, hogy az Egyesült Államok egyelőre hallgatásba burkolózik azon orosz javaslatokkal kapcsolatban, amelyek a fegyverkezési verseny megelőzését célozzák és komoly kihívásnak nevezte a világűr militarizálására irányuló amerikai terveket.

Az orosz elnök a Tokió és Moszkva között a második világháború óta máig meg nem született békeszerződés ügyét – amelynek megkötését Abe a saját és Putyin „történelmi küldetésének” minősítve sürgette – Japánnak az Egyesült Államok iránti szövetségesi kötelezettségeivel hozta összefüggésbe. A tanácskozás házigazdája megerősítette, hogy a japán kormányfővel továbbra is az egyezmény tető alá hozásán dolgozik, az 1956-os közös nyilatkozat alapján.

Abe elmondta, hogy támogatja Oroszország visszatérését a G8-csoportba. Putyin a témáról szólva felvetetette annak lehetőségét, hogy a fórum következő tanácskozását Oroszországban tartsák meg, mintegy a 2014-ben Moszkva ukrajnai beavatkozása miatt elmaradt fordult pótolva. Ugyanakkor hangot adott meggyőződésének, hogy a Nyugat meghatározó befolyásának csökkenése mellett egy ilyen fórum nem lehet hatékony India és Kína részvétele nélkül.

A fórumon szintén jelen lévő Narednra Modi indiai miniszterelnök kijelentette: intézkedett annak biztosítása érdekében, hogy hazájának tankhajói biztonságban haladhassanak át a Hormuzi-szoroson. Putyin és Abe egyaránt szükségesnek nevezte a Perzsa-öbölben kialakult feszültség csökkentését.

Modi közölte, hogy Újdelhi 1 milliárd dolláros hitelkeretet ajánl fel az orosz távol-keleti területek fejlesztésére. Elmondta, hogy Vlagyivosztokban 50 indiai-orosz megállapodást írtak alá, 5 milliárd dollár összértékben.

A plenáris ülésen Kaltma Battulga mongol elnök azt mondta, hogy washingtoni látogatása során, augusztus 1-jén ő javasolta Trumpnak, hogy hívja fel Putyint és ajánlja fel segítséget a szibériai erdőtüzek oltásához.

Putyin bejelentette, hogy egy közeli időpontban közös bejelentés várható az orosz és az ukrán fogva tartott személyek „nagyszabású” kicseréléséről. Kifejezte reményét, hogy Moszkva és Kijev viszonya előbb-utóbb normalizálódik.

Az orosz elnök kérdésre válaszolva kitért a moszkvai ellenzéki megmozdulások ügyére is, amelyekkel kapcsolatban az elmúlt napokban négy embert ítéltek el 2 és 3,5 év közötti szabadságvesztésre, hivatalos személy elleni erőszak címén. Putyin azt hangoztatta, hogy mindenkinek joga van demonstrálni, de a törvényt tiszteletben kell tartani.