Az út az Északi-sarkvidéken át 350 napig tart, ebből 150 a teljes sötétségben telik. Ha minden a tervek szerint halad, a jégtörő egy óriási jégtömbhöz fog megérkezni, majd a zajló jéggel együtt sodródik az Arktisz központi területein át, amelyek egyébként telente elérhetetlenek. Útja során a Polarstern mintegy 2500 kilométert fog megtenni.
A Mosaic elnevezésű projektben csaknem 20 ország több mint 70 tudományos intézete és több száz kutatója vesz részt. Az indulás időpontját azért tűzték ki szeptemberre, mert a sarkvidék középső vidéke február és június között gyakorlatilag járhatatlan, túl vastag a jég a jégtörők számára.
„Még sohasem volt ilyen nagyságrendű északi-sarkvidéki expedíció” – mondta Markus Rex, a kutatás vezetője.
A Polarstern előbb végighalad a norvég, majd a szibériai partok mentén, és irányt vesz a jégmező belsejébe, az Északi-sarkhoz. Célba érve a legénységnek két hete lesz arra, hogy felépítsen egy tábort a jégen, ez idő alatt napi négy órán át lesz világos, október közepétől már teljes sötétség borul a tájra. Több állomáson is méréseket végeznek a tengervízben, a jégben és a légkörben.
„Stabil helyre van szükségünk a műszereink számára” – mondta Rex. A jégnek legalább 1,2 méter vastagnak kell lennie, mivel az ott dolgozók ellátása érdekében helikoptereknek is le kell ott szállniuk.
Az expedíció nem veszélytelen, az akár mínusz 45 Celsius-fokos, szélsőséges hőmérsékletek között jegesmedvék is megjelenhetnek.
A kutatók, akik az expedíció során többször váltják egymást, elsősorban a klímaváltozást akarják jobban megérteni. Céljuk, hogy jobban megértsék, az Északi-sarkvidék milyen befolyást gyakorol a globális éghajlatra.
„Biztos vagyok abban, hogy ezzel áttörést érünk el a klímakutatásban” – mondta Rex. Az Északi-sarkvidék korai barométere a Föld klímájában bekövetkező változásoknak, az elmúlt évtizedekben minden más térségnél gyorsabb felmelegedésen ment át.
A Mosaic projekt költségei 140 millió euróra (50 milliárd forintra) rúgnak, ennek felét Németország állja.
