Pénteken indul minden idők legambiciózusabb északi-sarkvidéki expedíciója

Tromsö, 2019. szeptember 20., péntek (MTI/dpa) – A valaha volt legnagyobb és legösszetettebb északi-sarkvidéki kutatóexpedícióra indul a Polarstern német jégtörő hajó a norvégiai Tromsőből péntek este.

Az út az Északi-sarkvidéken át 350 napig tart, ebből 150 a teljes sötétségben telik. Ha minden a tervek szerint halad, a jégtörő egy óriási jégtömbhöz fog megérkezni, majd a zajló jéggel együtt sodródik az Arktisz központi területein át, amelyek egyébként telente elérhetetlenek. Útja során a Polarstern mintegy 2500 kilométert fog megtenni.

A Mosaic elnevezésű projektben csaknem 20 ország több mint 70 tudományos intézete és több száz kutatója vesz részt. Az indulás időpontját azért tűzték ki szeptemberre, mert a sarkvidék középső vidéke február és június között gyakorlatilag járhatatlan, túl vastag a jég a jégtörők számára.

„Még sohasem volt ilyen nagyságrendű északi-sarkvidéki expedíció” – mondta Markus Rex, a kutatás vezetője.

A Polarstern előbb végighalad a norvég, majd a szibériai partok mentén, és irányt vesz a jégmező belsejébe, az Északi-sarkhoz. Célba érve a legénységnek két hete lesz arra, hogy felépítsen egy tábort a jégen, ez idő alatt napi négy órán át lesz világos, október közepétől már teljes sötétség borul a tájra. Több állomáson is méréseket végeznek a tengervízben, a jégben és a légkörben.

„Stabil helyre van szükségünk a műszereink számára” – mondta Rex. A jégnek legalább 1,2 méter vastagnak kell lennie, mivel az ott dolgozók ellátása érdekében helikoptereknek is le kell ott szállniuk.

Az expedíció nem veszélytelen, az akár mínusz 45 Celsius-fokos, szélsőséges hőmérsékletek között jegesmedvék is megjelenhetnek.

A kutatók, akik az expedíció során többször váltják egymást, elsősorban a klímaváltozást akarják jobban megérteni. Céljuk, hogy jobban megértsék, az Északi-sarkvidék milyen befolyást gyakorol a globális éghajlatra.

„Biztos vagyok abban, hogy ezzel áttörést érünk el a klímakutatásban” – mondta Rex. Az Északi-sarkvidék korai barométere a Föld klímájában bekövetkező változásoknak, az elmúlt évtizedekben minden más térségnél gyorsabb felmelegedésen ment át.

A Mosaic projekt költségei 140 millió euróra (50 milliárd forintra) rúgnak, ennek felét Németország állja.

Az expedíciót vezető Rex más tudósokkal és a jégtörő személyzetével együtt 2019 végén visszatér Norvégiába a Makarov tengernagy kísérőhajóval, őket új csapat váltja. Minden résztvevő egyszerre legfeljebb 2-3 hónapot tölt a sodródó jégtörőn. Maga Rex 2020-ban többször is visszatér a kutatóhajóra.

Időközben lánctalpasokkal leszállópályát alakítanak ki a jégen az ellátmányt szállító repülőgépek számára, az első repülő landolását 2020 áprilisára tervezik. Ha nem sikerül stabil leszállópályát építeni, nagy távolság megtételére képes helikoptereket vetnek be. A tábor és a leszállópálya együttes kialakítására azért lesz lehetőség, mert a jég a jégtörővel együtt déli irányba fog sodródni. „A környezetünk velünk együtt utazik” – mondta Markus Rex.

Az együttsodródás 2020 júniusáig fog tartani, amikor megindul az olvadás, és a Polarstern valahol Grönland és a Spitzbergák között kiszabadul a jég fogságából. Ezt követően indul a begyűjtött rengeteg adat kiértékelése.