Politikai alkudozás a jelöltekről

Legalább öt, a politikai spektrum más-más oldaláról érkező biztosjelölt kapja meg idén a „kifogásolható” jelzőt. Az európai parlamenti frakciók vagy megállapodnak egymás jelöltjeinek a „megkímélésében”, vagy a meghallgatásokon nekiesnek a vitatott megítélésű politikusoknak. A múltban inkább az előbbi forgatókönyv érvényesült.

Ursula von der Leyen után a bizottság tagjainak megválasztása is döcög Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger

Ursula von der Leyen után a bizottság tagjainak megválasztása is döcög
Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger

Az EPP részéről a héten levélben fordultak az Európai Parlament elnökéhez, épp azzal az indokkal, hogy az uniós pénzekkel potenciálisan visszaélő biztosjelöltekről több információ lásson napvilágot. Persze nem csak az átláthatóságra vonatkozó igényről van szó: a néppárt levele – nevek említése nélkül – egyúttal jelezte, hogy vannak általuk is kifogásolható jelöltek.

A sort ráadásul nem is Wojciechowski zárja. A héten a bizottság leendő jogállamisági ura, a belga liberális ­Didier Reynders került a brüsszeli címlapokra, mert korrupció és pénzmosás gyanúja áll fenn vele szemben. A román biztosjelöltet, a szociáldemokrata Rovana Plumbot szintén korrupcióval vádolják, de esetében további gondot jelent, hogy a börtönbüntetésre ítélt román szociáldemokrata politikus, ­Liviu Dragnea politikai szövetségeseként tartják számon. A szociáldemokraták és liberálisok céltábláján a magyar biztosjelölt, Trócsányi ­László is szerepel. Az egykori igazságügyi miniszterrel kapcsolatban leginkább a Brüsszelben amúgy is sokat hangoztatott magyar jogállamisági helyzetet kifogásolják.

Mivel valóban sok a „problémás” jelölt, kérdéses, hogy a pártcsaládok megengedhetik-e maguknak, hogy ténylegesen nekimenjenek egymás biztos­aspiránsainak. Valószínűbb inkább, hogy idén is a pártpolitikai alkuk lépnek majd működésbe, és a nagy frak­ciók a háttérben lejátsszák azt, hogy mely politikusokat érdemes „megmenteni”. Amióta az Európai Bizottság lehetséges tagjai európai parlamenti meghallgatásoknak vannak kitéve, mindössze négy jelöltet utasítottak el.

Pénzügyi aggályok

Mielőtt a biztosi meghallgatásokra sor kerülne, az Európai Parlament házszabálya szerint a testület jogi bizottságának meg kell vizsgálnia a jelöltek érdekeltsé­geit, így azok részletes pénzügyi nyilatkozatot kötelesek benyújtani. A Népszava tudósított arról, hogy a szakbizottság ezúttal legalább nyolc jelölt esetében élt kifogással, a magyar Trócsányi ­László pedig az általa alapított ügyvédi iroda kapcsán generált vitát. Mint írták, az elfogadásról szóló döntést a testület következő ülésére, szeptember 25-re halasztották, de a magyar jelölt nyilatkozata nincs a „visszadobott” dokumentumok között. Parlamenti forrásaink megerősítették az értesülést, így elméletileg nem maradt akadálya annak, hogy Trócsányit a külügyi bizottság hivatalosan is meghallgatásra hívja.

A Magyar Nemzet is megírta, hogy a magyar jelöltet október elsején, kora este hallgatják meg a brüsszeli Európai Parlamentben. Az első akadályt nehézkesen vevő biztosjelöltek között viszont ott van a lehetséges kül-és biztonságpolitikai főképviselő, Josep Borrell, illetve az újabb biztosi ciklusra pályázó osztrák Johannes Hahn is. Brüsszeli folyosói pletykák szerint a korrupciógyanú miatt pellengérre állított aspiránsok nyilatkozataival is gondja akadt a jogi bizottságnak. Az igaz­ságügyi posztra esélyes belga Didier Reynders, a mezőgazdasági portfólió vezetésével megbízott lengyel Janusz Wojciechowski, illetve a román Rovana Plumb, a közlekedési tárca lehetséges örököse is hiánypótlásra kényszerül. A pénzügyi érdekeltségek tisztaságáról szeptember 30-ig, a meghallgatások kezdetéig ítélkezik a parlamenti szakbizottság.