Róma erőlteti a migránskvótát

Közös európai kiindulópontról addig nincs értelme beszélni, amíg a külső határokat nem védik meg kellőképpen – fogalmazott a die Weltnek Szijjártó Péter.

Visszautasította a magyar kormány fenntartásait Róma migrációs döntéseivel kapcsolatban a baloldali fordulatot vett olasz kormány frissen kinevezett külügyminisztere, Luigi Di Maio. A korábban önmagát rendszerellenes mozgalomként definiáló Öt Csillag (M5S) vezetője úgy fogalmazott: országa évek óta migrációs vészhelyzetben él, amelyet szerinte elsősorban az olyan európai partnerek közönye okoz, mint Magyarországé.

A 33 éves politikus ezzel Szijjártó Péter egy korábbi nyilatkozatára reagált, „kifogásnak” nevezve a magyar külgazdasági és külügyminiszter aggodalmait az olaszországi partokra érkező migránsok automatikus szétosztására vonatkozó római javaslatot illetően. Di Maio nyilatkozatában azt is odavetette: szigorú büntetéssel kell szankcionálni azokat a tagállamokat, amelyek nem fogadják el a kvótákat. Szijjártó erre reagálva tegnap közölte a távirati irodával: „Sem a Soros-féle NGO-k, sem nyugat-európai kormányok, sem Brüsszel zsarolásának nem engedünk. Mi nem fogjuk alkalmazni a kötelező letelepítési kvótát, és ahogy eddig is megtettünk mindent annak megakadályozására, így fogunk tenni a jövőben is.” Szijjártó a német Die Welt című lapnak adott, kedden megjelent interjújában pedig úgy fogalmazott: közös európai kiindulópontról addig nincs értelme beszélni, amíg a külső határokat nem védik meg kellőképpen. A miniszter úgy véli, a megoldás kulcsa a tagállamok kezében van, nem pedig az „utazási irodaként” működő Frontex uniós határőrizeti ügynökség megerősítésében.

A baloldali Demokrata Párttal összekapaszkodó M5S a hétvégén ismét megnyitotta Olaszország kikötőit, a választások nélkül hatalomra került koalíciónak ugyanakkor esze ágában sincs még tovább szítani a népharagot a menekültek Olaszországon belül tartásával. Döntése ezért inkább a migrációt támogató brüsszeli erők felé tett gesztusként értelmezhető. Az új kormány – érvelése szerint – nem tervez változtatni a korábban a bevándorlás megállításával rendkívüli népszerűségre szert tevő exbelügyminiszter, Matteo Salvini által meghatározott migrációs politikán. Célja inkább az, hogy kikényszerítsene egy új kvótaalapú befogadási mechanizmust az Európai Unión belül. Ehhez pedig a Berlin és Párizs által nyár óta körvonalazódó „nem hivatalos” elosztási rendszer szolgáltatja a megoldást, amely szerint ha száz migráns érkezik olasz területi vizekre, akkor abból csupán tízen maradhatnak Olaszországban, míg a többieket más tagállamoknak kell átvállalniuk.

Emmanuel Macron mindenesetre ma a külföldi vezetők közül elsőként keresi fel Rómában a nemrég újraválasztott miniszterelnököt, Giuseppe Contét. Az sem titok, hogy a francia elnök látogatásának legfontosabb témája a „nem hivatalos alku” részleteinek megvitatása lesz. Macron egyébként szintén kulcsfontosságú ügyként kezeli a migráció megoldását, sőt véleménye szerint ezen dőlhet el pártja, a Köztársaság lendületben (LREM) jövője. Éppen ezért arra kérte képviselőit, nézzenek szembe a menedékkérelmekkel való visszaélések problémájával. Az LREM ugyanis – mint Macron fogalmazott – „ne legyen burzsoá párt, amely nem foglalkozik a migrációval a mindennapokban szembesülő emberek problémájával, akik emiatt a szélsőjobboldal felé fordulnak”.

A francia nemzetgyűlés szeptember végén, a szenátus október elején foglalkozik a kérdéssel.

Visszatelepítési terv

Több mint hárommillió menekült is visszatérhet Északkelet-Szíriába, ha az Egyesült Államokkal tervezett biztonsági övezet szélessége elérné Deir-ez-Zór és Rakka városok vonalát – közölte Recep Tayyip Erdogan a Szíria helyzetéről rendezett török–orosz–iráni csúcstalálkozón. A török elnök nyomatékosította, ha Ankara két héten belül nem éri el a kívánt eredményt Washingtonnal a biztonsági övezet ügyében, akkor megvalósítja a saját hadműveletre vonatkozó terveit az Eufrátesz folyótól keletre. A szóban forgó területeket a Népvédelmi Egységek nevű kurd milícia tartja ellenőrzése alatt, amelyet Törökország terrorszervezetnek, az Egyesült Államok viszont szövetségesének tekint.