Skócia nem akar majd káoszba süllyedni

Miközben ahogy másutt, úgy hazánkban is Nicola Sturgeon főminiszter a legismertebb skót politikus, az edinburgh-i kormány kulcsszereplője sokak szerint mégis Michael Russell, aki egy személyben felel Skócia alkotmányos ügyeiért – így a brexitért és a függetlenségi törekvésekért. A Skót Nemzeti Párt miniszterével – aki elmondása szerint nagy rajongója a magyar boroknak – a londoni káoszról, illetve Skócia uniós (újra)csatlakozásának esélyeiről beszélgettünk.

Remény van, de bizalom már nincs London és Edinburgh között Fotó: Russell Cheyne Forrás: Reuters

– Magam is ott ültem a Downing ­Street-i miniszterelnöki hivatalban, amikor megígérték, hogy rálátásunk lesz a kilépési tárgyalásokra. Persze csak olyan mértékben, amennyire azt az átruházott hatáskörök Skócia esetében megengedik. Az ígéret sosem teljesült. Sőt a kilépés elindításáról és a kritikus 50. cikkely aktiválásáról szóló határozatot sem kaptuk kézhez. Nagy probléma, hogy a londoni kormány finoman szólva sem stabil: a brexitfolyamat kezdete óta már a harmadik felállásban dolgozik. Ha úgy tetszik, harmadszor futunk neki újra az egésznek. Tizennyolc hónappal ezelőtt egyezség született arról, hogy a kilépési tárgyalások második szakaszára megpróbáljuk majd erősíteni a kormányközi együttműködést. Ebből sem lett semmi. Mára teljesen megszűnt a bizalom London és Edinburgh között.

Remény van, de bizalom már nincs London és Edinburgh között
Fotó: Reuters

– Boris Johnson miniszterelnök aktívan kampányolt az ország újra­egyesítésével.

– Teljes őrültség, amit beszélt. Most ennek épp az ellenkezőjét teszi. Egyébként lehetett volna ezt kompromisszumos módon is tenni. 2016 decemberé­ben például készítettünk egy javaslatot Skócia egységes belső piaci tagságának megtartására. Theresa May, az akkori kormányfő erre azt mondta, a brexit brexitet jelent, egy nemzetként léptünk be az EU-ba, úgy is távozunk. Véleményem szerint ez totális félreértelmezés, Nagy-Britannia ugyanis négy nemzetből áll. Az év elején, miután May megállapodását első alkalommal leszavazták, újra elmentünk a Downing Streetre, de kompromisszumkészség nem volt. May annyit mondott nekem és Nicola Sturgeonnak: tévedünk a brexittel kapcsolatban.

– Brüsszelben viszont úgy tűnik, mindig tárt karokkal fogadják a skót kormány képviselőit. Kapnak biztató jeleket az esetleges csatlakozásukról?

– Nagy változás állt be a brüsszeliek hozzáállásában. Míg 2014-ben nem állt az EU érdekében, hogy elhúzza előttünk a mézesmadzagot és ösztönözze a függetlenségi törekvéseket, most más a helyzet. Akkoriban Cameron is bevasalt néhány szívességet, és kimondatta párakkal, hogy az EU nem akar független Skóciát. Félre ne értsen, ma sem azt mondják Brüsszelben, hogy „Persze, gyertek, nem lesz gond!”. Viszont már nem tagadják, hogy ha jogsze­rűen függetlenedünk, megkezdhetjük a csatlakozási tárgyalásokat. Utóbbiak pedig nem járnának nehézséggel, elvégre most is tagok vagyunk.

– De nem biztos, hogy az önálló Skócia megfelelne a csatlakozás feltételeként előírt koppenhágai kritériumoknak.

– Valóban, de egyik mai tagország sem varázsütésre teljesítette őket, a dolognak van egy menete. Említhetném Romániát, Bulgáriát, Ciprust vagy bármely más tagállamot. Valamennyien tettek azért, hogy megfeleljenek a kritériumoknak. Egyébként az sem szükségszerű, hogy a csatlakozás hosszú éveket vegyen igénybe, nézzük csak meg, mi történt a német újraegyesítés után. Esetünkben is utaltak már rá, hogy a megszokottnál gyorsabb lehet a folyamat.

– Az új, 2020-as függetlenedési népszavazásról szóló terv is elég gyorsnak tűnik.

– A 2020-as időpont észszerű. A skót parlament most alkotja meg a népszavazást lehetővé tevő szabályokat.