Új választások jöhetnek Nagy-Britanniában

A brexit megakadályozása, előre hozott választások kiírása és újabb népszavazás megtartása is szóba került az elmúlt napokban a Nagy-Britanniát sújtó belpolitikai válság közepette. Kedden az ellenzék mellett kormánypárti képviselők is fellázadtak Boris Johnson miniszterelnök tervei ellen, amelynek következtében a kormány elveszítette egyfős alsóházi többségét.

Nem túl népszerű Boris Johnson brexitterve Fotó: Hannah Mckay Forrás: Reuters

A megállapodás nélküli brexit megakadályozását célzó törvénytervezetet nyújtott be tegnap este az ellenzéki Munkáspárt a londoni parlament alsóházában. Ennek legfőbb célja az, hogy meggátolja Boris Johnson konzervatív párti miniszterelnököt abban, hogy Nagy-Britanniát a Brüsszellel kötött alku nélkül léptesse ki október 31-én az Európai Unióból. A kezdeményezésről kedden késő este még nem szavaztak a képviselők, ám annak elfogadása valószínűnek tűnik, mivel az ellenzéki pártok mellett a Konzervatív Párt több képviselője is ígéretet tett annak elfogadására. A kormánypárt tegnapig mindössze egyfős többséggel rendelkezett a parlamentben, de azt is elveszítette, amikor egyik honatyája, Philip Lee bejelentette: a brexitet elutasító ellenzéki Liberális Demokratákhoz csatlakozik.

Boris Johnson korábban azt mondta, megállapodással vagy anélkül, de október 31-én Nagy-Britannia ki fog lépni az Európai Unióból. A brit kormány persze szeretne alkut kötni Brüsszellel a kilépés feltételeiről – ezt tegnapi parlamenti beszédében is megerősítette a miniszterelnök –, de a megállapodásnak nem lehet része az az úgynevezett ír tartalék megoldás, amelyet az előző kormányfő, Theresa May által megkötött alku tartalmaz. A tartalék megoldás célja az Ír Köztársaság és Észak-Írország közötti fizikai határellenőrzés visszaállításának elkerülése, ugyanakkor Boris Johnson szerint az határozatlan ideig a vámunióhoz kötné Nagy-Britanniát, amely éppenséggel meg akar szabadulni az uniós szabályoktól. Michel Barnier, az EU főtárgyalója a napokban ismételten leszögezte: a tartalék megoldást nem lehet kivenni a megállapodásból.

Nem túl népszerű Boris Johnson brexitterve
Fotó: Reuters

Boris Johnson a múlt héten a parlament jelenlegi ülésszakának felfüggesztését kezdeményezte, ennek értelmében a jövő héttől október 14-ig nem lesz lehetőségük az alsóház padsoraiban ülőknek a megállapodás nélküli brexit törvényhozási úton történő megakadályozására. A nyári szünet utáni tegnapi első ülést kihasználva ezért azonnal lépett az ellenzék, és egy olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely kötelezné Johnsont a kilépés elhalasztására 2020. január 31-ig, amennyiben október 19-ig a parlament nem járul hozzá egy új brexitmegállapodáshoz és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg. Kérdéses azonban, hogy a tegnap benyújtott törvényjavaslat a parlament jövő heti felfüggesztéséig jogerőre emelkedhet-e ilyen rövid idő alatt.

Boris Johnson mindenesetre saját pártjának lázadó képviselőit azzal fenyegette meg: ha megszavazzák a javaslatot, kizárják őket a konzervatív frakcióból, és nem indulhatnak a párt színeiben a következő választásokon. Ezt Philip Hammond, a May-kormány pénzügyminisztere megcáfolta, mondván, a helyi konzervatívok saját választókörzetében már megerősítették képviselő-jelöltségét. – Ez az én pártom is. 45 éve vagyok a tagja, ezért meg fogom védeni azoktól, akik ezt a nagy templomot egy kis szektává akarják alakítani – nyilatkozta Hammond, utalva a Konzervatív Párt azon euroszkeptikus szárnyára, amelynek tagjai a jelenlegi kormányt alkotják.

Sajtóértesülések szerint Boris Johnson ma előre hozott választások kiírását jelentheti be, amit a parlamenti többség elvesztése tesz indokolttá. Az új választásokat támogatná Jeremy Corbyn, az ellenzéki Munkáspárt vezetője is, mondván: a választók feladata a döntés az ország sorsáról. Corbyn ráadásul egy új brexitnépszavazás kiírásával akar majd kampányolni. A felmérések egyelőre a Konzervatív Párt győzelmével számolnak: Boris Johnson pártjának támogatottsága 35 százalék, a Munkáspárté 24, de jól szerepelnének a Liberális Demokraták is, 18 százalékkal.