Vita a szovjet megszállás miatt

Élénk szóváltás alakult ki a ­szófiai orosz nagykövetség és a bolgár külügyminisztérium között, miután a nagykövetség az orosz kulturális központban 75 éve szabadult fel Kelet-Európa a nácizmus alól címmel kiállítást tervez megnyitni szeptember 9-én.

Friss virágok Todor Zsivkov kommunista pártvezér szobránál Fotó: Reuters

Szeptember 9. a Todor Zsivkov-érában a legnagyobb nemzeti ünnepnek számított, hiszen 1944-ben ezen a napon szállta meg a Vörös Hadsereg ­Bulgáriát és juttatta hatalomra a partizánokat és a kommunistákat. A bolgárok igaz­ságérzetét a mai napig bántja, hogy a második világháború alatt Bulgária semlegességet nyilvánított a Szovjet­unió felé, még a diplomáciai kapcsolatokat sem szakította meg Moszkvával, ennek ellenére megszállták az országot, amely éppen hadat akart üzenni a náci Németországnak.

A bolgár külügyminisztérium a tervezett kiállítással kapcsolatban a következő közleményt jelentette meg a weboldalán: „Anélkül, hogy kétségbe vonnánk a Szovjetunió hozzájárulását a nácizmus legyőzéséhez Európában, nem szabad szemet hunynunk afelett, hogy a szovjet hadsereg bajonettjei a közép- és kelet-európai népeknek fél évszázadnyi elnyomást hoztak, elfojtották a polgári tudatot, eltorzították a gazdasági fejlődésüket és kiszakították őket az európai országok dinamikus fejlődésének folyamatából.”

A külügyminisztérium nyilatkozatában javasolta az orosz nagykövetségnek, hogy ne foglaljon állást a kétes történelmi tézis, a „felszabadulás” támogatásában, amely csak bizonyos bolgár politikai köröket részesít előnyben, amivel beavatkozik a bolgár társadalom belső politikai vitáiba. A nyilatkozat szerint a nemzetközi jog szempontjából nézve a tények egyértel­műek: a szeptember 9-i államcsíny egyenes következménye volt annak, hogy 1944. szep­tember 5-én a Szovjetunió hadat üzent, majd csapataival megszállta Bulgária területét, annak ellenére, hogy az ország semleges maradt a Szovjetunió irányába.

Friss virágok Todor Zsivkov kommunista pártvezér szobránál
Fotó: Reuters

A megszállt bolgár területeken azonnali vörösterror kezdődött, a bolgár partizánok az NKVD irányításával a következő év februárjáig 20-40 ezer értelmiségit – a cári minisztériumok köztisztviselőit, bírókat, polgármestereket, papokat – végeztek ki népbírósági ítéletekkel vagy anélkül.

Néhány órával a bolgár külügyminisztérium nyilatkozata után az orosz nagykövetség is válaszolt. „A Kelet-Euró­pa nácizmus alóli felszabadulásának 75. évfordulójára rendezett kiállítás egyedüli célja, hogy megismertesse a bolgár társadalommal az orosz archív anyagokat. Nagyon sok közülük csak mostanában került nyilvánosságra és semmi közük sincs a különböző bolgár politikai erők belpolitikai vitáihoz, és nagyon csalódottak vagyunk, amiért a külügyminisztérium hivatalos nyilatkozatot tett közzé, mielőtt megismerte volna a kiállítás anyagát” – nyilatkozták.

Közben Moszkvából is érkeztek kritikák. „Ma Bulgária nem lenne független állam, ha a Vörös Hadsereg nem szabadítja fel 1944-ben a félfasiszta rezsim alól” – nyilatkozta Mihail Mjahkov, az Orosz Katonai Történeti Társaság tudományos tanácsadója.

A bolgár–orosz diplomáciai vita közepette sem a bolgár államfő, Rumen Radev, sem Bojko Boriszov kormányfő, se más parlamenti pártok vezetői nem kommentálták a történteket. Az oroszbarát Bolgár Antifasiszta Szövetség ugyanakkor Szófiában megemlékezett az évfordulóról és antifasiszta tevékenységéért kitüntette Kornelia Ninovát, az ellenzéki Bolgár Szocialista Párt elnökét. Ninova közölte, egységfrontot kell nyitni a mai fasiszták ellen, akik megpróbálják átírni a történelmet és kicsinyíteni akarják a Szovjetunió érdemeit. A kommunista párt utódszervezete, a szocialista párt hívei máig koszorúznak szep­tember 9-én a szovjet hadsereg emlékművénél.