Bosznia-Hercegovina visszafogad és bíróság elé állít kilenc dzsihadistát

Az Iszlám Államhoz csatlakozó és a terrorszervezet oldalán harcoló bosnyák állampolgárokat szíriai és iraki táborokban tartják fogva.

A korábbi bejelentésekkel ellentétben Bosznia-Hercegovina mégis visszafogadja, és bíróság elé állítja azokat a korábban az Iszlám Államhoz (IÁ) csatlakozó és a terrorszervezet oldalán harcoló állampolgárait, akiket szíriai és iraki táborokban tartanak fogva – közölte értesülését szerdán a Zurnal.ba oknyomozó újságírói portál.

Dragan Mektic védelmi miniszter megerősítette a hírt, azt azonban nem közölte, mikor térhetnek haza az egykori harcosok. A Zurnal.ba értesülése szerint viszont a foglyok már ezen a héten megérkezhetnek Boszniába.

Korábban a szarajevói hatóságok azt közölték, nem fogadnak vissza sem IÁ-harcosokat, sem hozzájuk tartozó családtagokat, amíg meg nem alakul az új kormány. Egy évvel a választások után azonban még mindig nem sikerült létrehozni a kabinetet.

A Dnevni Avaz című napilap néhány hónapja közölte, hogy legalább 14 boszniai állampolgárságú dzsihadista, valamint 58 nő és kétszáz gyermek várja, hogy visszatérhessen Bosznia-Hercegovinába. A dzsihadisták közül eddig csak a Velika Kladusa-i, 24 éves Ibro Cufurovic térhetett haza, aki jelenleg börtönben van terrorizmus vádjával és bírósági tárgyalására vár. Cufurovic 2013-ban szökött Szíriába, és az Interpol vörös körözési listájára is felkerült. Boszniát valószínűleg hamis dokumentumokkal hagyta el.

A nyugat-balkáni országokból – a legtöbben Bosznia-Hercegovinából és Koszovóból – 2012 óta több százan csatlakoztak az Iszlám Állam szíriai és iraki harcaihoz, ám a hatóságok információi szerint 2016 óta nem indultak útnak önkéntesek a térségből. Ennek egyik oka az, hogy Bosznia-Hercegovina és a térség többi országa is törvényben tiltja a részvételt külföldi harcokban, a toborzást és a kiképzést, és azokat is bünteti, illetve megfigyeli, akik visszatértek a harcterekről. Boszniában eddig 46 visszatért iszlamistát ítéltek el.

A boszniai muszlimok többsége kerüli a szélsőségeket, de többen is csatlakoztak az iszlám vallás radikális, szalafista ágához, amelyet az 1992-1995-ös boszniai háború idején a térségbe érkező külföldi harcosok, a mudzsahidek terjesztettek el.