Kapcsolatot mutattak ki a légszennyezettség és a csendes vetélés között Kínában

A levegőben lévő szennyezőanyagoknak való kitettség növeli a csendes vetélés – a terhesség megszakadása olyan egyértelmű jelek nélkül, mint a vérzés vagy a görcsölés – kockázatát – állapították meg kínai kutatók.

Korábbi tanulmányok már mutattak összefüggést a légszennyezettség és a várandósság idején jelentkező komplikációk között, ám a Nature Sustainability című internetes folyóiratban publikált új kutatás a szennyezett levegő egy eddig kevéssé tanulmányozott hatására hívja fel a figyelmet.

A kutatók megállapították, hogy a levegőben lévő finomszemcsés anyagok (szálló por), valamint a kén-dioxid, az ózon és a szén-monoxid magasabb koncentrációjának való kitettség összefüggésben van az első trimeszterben bekövetkező csendes vetélés fokozott kockázatával.

A tanulmány szerint továbbá „ugyan nem egyenes irányúan, de a kockázatnövekedés erősödik, minél magasabb a szennyező anyagok koncentrációja”.

Négy kínai egyetem és a Kínai Tudományos Akadémia kutatói több mint 250 ezer nő terhességét követték nyomon 2009 és 2017 között Pekingben. Csaknem 17 500 nőnél következett be csendes vetélés. A terhességmegszakadás ezen fajtájának nincsenek egyértelmű jelei, gyakran csak egy rutin ultrahangvizsgálatkor derül ki, hogy megszűnt a magzati szívhang.

A szakemberek a nők otthona és munkahelye közelében lévő mérőállomások adatait felhasználva mérték fel az alanyok kitettségét.

Shaun Brennecke, a Melbourne-i Egyetem professzora ugyan nem vett részt a kutatásban, de az eredményeket kommentálva megjegyezte, hogy bár a tanulmány kvantitatív összefüggést mutatott ki a légszennyezettség és a csendes vetélések között, az ok-okozati kapcsolat megerősítéséhez emberi embriókon történő laboratóriumi tesztekre lenne szükség, ami viszont etikai szempontból nehézkes.

A pekingi levegő szennyezettségének szintje jelentősen csökkent az elmúlt években, ám a 2,5 mikronos finomszemcsés anyagok – amelyek mélyen megtelepszenek a tüdőben – jelenlegi koncentrációja még mindig négyszerese az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által megjelölt határértéknek.