Kövér László: Székelyföldnek történelmi kárpótlás jár Budapestről és Bukarestből is

Kövér László szerint Székelyföldnek és a székelységnek történelmi kárpótlás jár Budapestről és Bukarestből egyaránt. Az Országgyűlés elnöke Székelyudvarhelyen beszélt erről szombaton, a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ (SZÉK) felújított épületének avatóünnepségén.

Budapest, 2019. prilis 11. Kvr Lszl, az Orszggyls elnke, az esemny fvdnke beszdet mond az Arab kultra napja megnyitjn Budapesten, az Etvs Lornd Tudomnyegyetem Blcsszettudomnyi Karn (ELTE BTK) 2019. prilis 11-n. A rendezvnyen 14 arab orszgot bemutat killts mellett eladsok s tradicionlis arab telek is vrjk az rdekldket. MTI/Mnus Mrton Fotó: Mónus Márton Forrás: MTI/Mónus Márton

Kövér László úgy vélte: a székelyek mindkét fővárosból elvárhatják a jó szót, mert Románia és Magyarország erkölcsi értelemben egyaránt adósa Székelyföldnek és a székelységnek. Székelyföld és népe ugyanis ezer év alatt Magyarországnak, száz év alatt Romániának adott többet, mint amennyit visszakapott tőlük.

Hozzátette: a 21. században sem Románia, sem Magyarország nem akarja elveszíteni a saját gazdasági erőforrásai fölötti rendelkezést, a szülőföld megtartó erejét, értékteremtő munkavállalóit, ezért mindkét országtól elvárható a cselekvés azért, hogy mindez Székelyföldön se történhessen meg.

A házelnök szerint ez Romániának állami, Magyarországnak pedig nemzeti kötelessége, emellett a közös regionális érdek is ezt kívánja. Magyarországnak érdeke, hogy Románia is hozzáadjon Közép-Európa erejéhez, Romániának pedig érdeke, hogy ne vesztese, hanem egyik nyertese legyen Közép-Európa politikai és gazdasági megerősödésének. „Mindkét esetben az út Székelyföldön és Erdélyen keresztül vezet” – állapította meg Kövér László.

A házelnök Budapest és Bukarest múltbeli hibáinak tulajdonította, hogy Székelyföld a megfelelő infrastruktúra hiánya és az örökös tőkehiány miatt a múltban Magyarországnak, jelenleg pedig Romániának az egyik legelhanyagoltabb régiója.

Az Országgyűlés elnöke megkövette a székelységet azért, hogy az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést követően az Országgyűlés a liberális gazdaságpolitika jegyében a birtokrendezési törvényekkel felszámolta az addigi székelyföldi közösségi tulajdonformát, amely a legerősebb gazdasági kapocs volt a székely ember és a szülőföldje között.

Kövér László felidézte: Székelyudvarhely önkormányzata megelőzte a magyar államot, amikor három évvel a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozása előtt 1998-ban magyarországi egyetem kihelyezett tagozatát fogadta a városba, és a székelyudvarhelyi felsőoktatást fenntartotta, bővítette. A házelnök elérkezettnek látta az időt, hogy a magyar állam által fenntartott erdélyi Sapientia egyetem is szakot vagy szakokat indítson Székelyudvarhelyen.

A Székelyudvarhelyi Egyetemi Központban jelenleg az Óbudai Egyetem könnyűipari mérnöki alapszakán, az Edutus Egyetem kereskedelem és marketing alapszakán, a Pannon Egyetem vidékfejlesztési és agrármérnök alapszakán, illetve a Budapesti Gazdasági Egyetem turizmus-vendéglátás szakán tanulhatnak székelyföldi diákok.

A központ felújítása során a Bethlen Gábor Alap támogatásával és más források bevonásával kicserélték a háromemeletes épület nyílászáróit, felújították a vizesblokkokat, újrafestették az épület külső és belső falait, és fejlesztették a berendezéseit.