Szijjártó Péter: Magyarország és Szerbia is a vajdasági gazdaságfejlesztési program nyertese

A magyar kormányzati politikának a fókuszpontjában a nemzetpolitika kell, hogy álljon, és a kormányzati stratégia egyik sarokpontja a nemzetpolitika kell, hogy legyen – emelte ki a miniszter.

„Mindkét oldalon olyan kormányok vannak, amelyek erőforrásként tekintenek a nemzeti kisebbségekre” – fogalmazott Szijjártó Péter, megjegyezve: a szomszédos országok közül a legtisztességesebb elbánásban a vajdasági magyar közösség részesül, és emellett szólal fel Budapest is, amikor az Európai Unióban a szerbeket a kisebbségi kérdések miatt bírálják.

A gazdaságfejlesztési programnak köszönhetően eddig 10 426 szerződést írtak alá, és így 38,3 milliárd forintos támogatással több 75 milliárd forintnyi beruházás és fejlesztés jött létre a Vajdaság területén, valamint 700 új munkahely is létesült – részletezte a külgazdasági és külügyminiszter, aki felhívta a figyelmet arra, hogy további támogatások várhatók.

„Ma már Magyarország elég erős ahhoz, hogy a határon túli nemzeti közösségeket is hatékonyan tudja támogatni” – húzta alá, majd biztosította a jelenlevőket, hogy a továbbiakban is számíthatnak a magyar kormány támogatására.

Jadranka Joksimovic európai integrációért felelős tárca nélküli szerb miniszter kiemelte, az utóbbi években a két kormány olyan mértékben javította a korábban is jó kapcsolatot, hogy ma már stratégiai partnerségről lehet beszélni.

Reményét fejezte ki, hogy a most kapott támogatást olyan célokra fordítják, amelyek nem csak egy-egy családnak, hanem az egész ország gazdaságának hasznára válik.

Hozzáfűzte, hogy a magyar kormány támogatását a Szerbiában élő magyar kisebbség tagjai vehetik igénybe, de mivel ők teljes jogú tagjai az országnak, így a támogatás Szerbiát erősíti.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke megköszönte a szerb kormánynak, hogy nyitottságot mutatott a program iránt. Szijjártó Péternek köszönetet mondott, hogy vállalta a program megvalósításával járó kockázatokat, hiszen ilyen irányú tapasztalata a Vajdaságban korábban senkinek nem volt.

Az ötletből nemzetpolitikai eszköz, a kísérletből nemzetpolitikai siker lett – fogalmazott.

A kezdetektől hitt abban, hogy a vajdasági gazdasági életben van olyan életerő, hogy lesz igény a támogatásra, és lesznek ötletek, amelyeket meg lehet valósítani – tette hozzá.

A vajdaságiak elsődleges célja az, hogy „egyről a kettőre jussanak, lássák az unokáikat felnőni, tudjanak szót váltani a szomszédjaikkal, horgászhassanak, egy szóval élhessék az életüket” – mondta, majd úgy folytatta: ehhez az identitás megőrzése mellett egzisztenciális támogatásra van szükségük, a gazdaságfejlesztési program ezt teszi lehetővé.

Pénteken a hetedik pályázati körben hirdettek eredményt. 2165 szerződést írtak alá, amely 7,52 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással 10,5 milliárd forintnyi fejlesztést tesz lehetővé.

A vajdasági gazdaságfejlesztési program első, 2016-2018-as szakaszára Budapest kezdetben 50 milliárd forintot szánt, később azonban növelte a keretösszeget. A programban a legnagyobb hangsúlyt a mezőgazdaságra, az idegenforgalomra, valamint a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére helyezték, a cél a fiatalok külföldre vándorlásának megállítása, valamint a folyamat visszafordítása volt. A gazdaságfejlesztési program második szakasza idén indult.