Verseny indult Hongkongból, a zűrzavar elől menekülő tőkéért

Egyre nagyobb anyagi teherrel jár a társadalmi elégedetlenség Hongkongban, egyes számítások szerint az elmúlt hónapokban 1700 mil­liárd dollárt vittek ki a városból. Az erőszakos tüntetések egyik nyertese a közeli Szingapúr lett, de kínai nagyvárosok is versenyben vannak a Hongkongból elvándorló tőkéért.

Szingapúr vezetése attól tart, hogy az emberek a járvány miatt elhalasztják a gyerekvállalást. Fotó: 123RF

– A szingapúri kormány nem dolgoz ki külön politikát a hongkongi tőke további elszívására – ezt már Jeff Ng, a londoni székhelyű Continuum Economist szingapúri elemzője nyilatkozta lapunk megkeresésére. A szakértő szerint a gazdasági trend létezik, annak természetét ugyanakkor érdemes óvatosan kezelni.

A Marina Bay Sands futurisztikus tornyai Szingapúrban. Nem lehet felcserélni bármivel
Fotó: 123RF

– Számos oka lehet annak, hogy Hongkongból megemelkedett a tőkebeáramlás – mondja –, a tüntetések valószínűleg csak rövidtávon motiválják a folyamatot. Szingapúr azért sem bízhatja el magát hosszú távon, mert a térségben nagy a verseny a külföldi tőkéért, a legtöbb délkelet-ázsiai pénzügyi központ igyekszik kedvező környezetet biztosítani a befektetők számára. A régió más városai ráadásul sokkal olcsóbbak, igaz, Szingapúr mellett szól, hogy itt a nyugati ember számára különösen kedvezők a pénzügyi, üzleti feltételek – mérlegelte Jeff Ng. Hozzátette, az adu ász a tüntetések ellenére is Hongkong kezében maradt: a kínai piacot az auto­nóm városból lehet meghódítani.

– Sanghaj vagy Sencsen sokkal nagyobb fenyegetést jelent Hongkongra nézve, mint Szingapúr – fejezte be az elemző.

Ebből indulnak ki azok a vélemények, amelyek szerint egy, a tüntetések következtében gazdaságilag meggyengült Hongkong nincs Peking ellenére. Bár a visszacsatoláskor biztosított egy ország, két rendszer elv kiváló üzleti környezetet biztosított Hongkong számára, több szárazföldi kínai nagyváros elkezdte behozni a lemaradást. A pár kilométerre fekvő Sencsent már az 1980-as évek végétől azért fejlesztette a központi kormány, hogy az angolszász gyarmati múltból táplálkozó Hongkong kihívója legyen.

Bár az elmúlt évtizedekben rohamosan fejlődő kínai nagyvárosok vonzóvá váltak a külföldi tőke számára, a déli régióban Hongkong aligha pótolható. Részben ez késztette arra a pekingi kormányt, hogy a Kína Szilícium-völgyének tekintett, úgynevezett Greater Bay Area (GBA) tervet elindítsa. A Kanton, Hongkong és Makaó mentén elindított infrastrukturális, pénzügyi terv a Gyöngy-folyó kilenc városát integrálja egyetlen gazdasági övezetté, ezzel a világ egyik legnagyobb pénzügyi központját hozza létre. Megkeresésünkre a hongkongi kormány közölte, Peking várhatóan idén februárban indítja el a terv végrehajtásának végső fázisát, a munkálatok 2035-ig tartanak majd.

– Hongkong szempontjából a GBA célja egyértelmű: ebben látjuk biztosítottnak az egy ország, két rendszer hosszú távú fenntarthatóságát – folytatták, s kérdésünkre megerősítették: az integrációt ellenző véleményekkel szemben a folyamat nem jelenti Hongkong szuverenitásának feladását.