A választók megelégelték a berlini nagykoalíciót

Szomorú látlelet, amelynek ébresztőként kellene hatnia a szövetségi kormányra és a kormányt alkotó pártokra – írja véleménycikkében a Frankfurter Allgemeine Zeitung azzal a most nyilvánosságra került felméréssel kapcsolatban, amely megállapítja: a választópolgárok körében drasztikusan csökkent a politikai elitbe vetett bizalom.

Angela Merkeltől elfordultak a választók Fotó: Clemens Bilan Forrás: Reuters

Az Allensbach Intézet közvélemény-kutatása szerint négy év alatt 80 százalékról 57 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik úgy vélik, Németország egyik erőssége a politikai stabilitása. Hasonlóan nagy mértékben esett vissza azoknak a válaszadóknak az aránya – 49-ről 26 százalékra –, akik a kormányzati munka minőségét tekintik országuk egyik erősségének. Tíz százalékponttal 51 százalékra csökkent a német politikai rendszer stabilitását pozitívan értékelők aránya. A keletnémet tartományokban élők többsége, 57 százaléka gondolja úgy, hogy az állam gyenge.

Bár a bizalomvesztés okait nem taglalja a felmérés, a háttérben szerepet játszhat az előző felmérés idején, 2015-ben kitört migrációs válság, amelynek következtében mintegy egymillió illegális bevándorló árasztotta el Németországot, próbára téve az állam teherbíró képességét. A válság miatt jelentősen megerősödtek a szélsőséges nézeteket valló pártok, míg a hagyományos politikai erők meggyengültek, megnehezítve számukra az addigi stabil kormányzás fenntartását.

Angela Merkeltől elfordultak a választók
Fotó: Reuters

A legfrissebb közvélemény-kutatások is a 2013 óta nagykoalícióban kormányzó keresztény-konzervatív uniópártok (CDU/CSU) és a szociáldemokraták (SPD) további hanyatlásáról árulkodnak. Az Angela Merkel kancellár vezette CDU-t, illetve annak szövetségesét, a bajor CSU-t a választópolgárok 25 százaléka támogatja (ez nyolcszázalékos visszaesés a 2017-es választásokhoz képest). Az SPD már csak a 3. helyen áll a népszerűségi listán 15,5 százalékkal, őt megelőzi a Zöldek pártja 21 százalékkal. A bevándorlásellenes AfD 15 százalékos támogatottságot élvez. Az SPD helyzetét nem segíti, hogy pártvezetői válságban is szenved, a napokban döntenek arról, ki veszi át a párt irányítását. A CDU pedig a Merkel utáni korszakra készül, hiszen a kancellár 2021-ben már nem indul a választásokon, ám kijelölt utódjával, Annegret Kramp-Karrenbauerrel sokan nincsenek megelégedve a párton belül.

A népszerűség-veszteség meglátszik az idén négy tartományban tartott választásokon is, amelyek eredményeképpen törékeny kormányok alakulhatnak. A keletnémet Brandenburg tartományban elvesztette többségét az SPD és a radikális baloldali Die Linke alkotta kormány, a helyére SPD–CDU–Zöldek-koalíció kerül a kedden létrejött megállapodás szerint. Hasonló lehet a felállás Szászországban, amelyet eddig a kereszténydemokraták a szociáldemokratákkal közösen irányítottak. A legnagyobb vereséget azonban októberben a szintén keletnémet Türingiában szenvedték el a néppártok: itt a Die Linke magabiztos győzelemmel zárta a megméretést (30 százalék), a második helyen pedig az AfD végzett (24 százalék). A tartományban eddig három párt – a Die Linke, az SPD és a Zöldek – alkotott koalíciót, de a legutóbbi választások után ők is elvesztették többségüket. Az idén egyetlen nyugati tartományban, Brémában tartott májusi választás után pedig a posztkommunista baloldallal és a Zöldekkel fogott össze az SPD, amely korábban csak a környezetvédő pártra volt kénytelen támaszkodni.

Bár az Allensbach-felmérés szerint a választók csupán 19 százaléka érzékeli erősnek a berlini nagykoalíciót, 58 százalék pedig gyengének, a megkérdezettek nem támogatják az országos előre hozott választásokat: csupán 31 százalékuk szorgalmazná az idő előtti voksolást, 45 százalék nem.