Késsel, pisztollyal az utcákon

A Világgazdasági Fórum 140 országot felvonultató indexe rámutat, hogy Bel­gium idén csak a biztonsági szempontok alapján az első ötven ország közé sem került be.

Katonai járőrözés Antwerpen városában 2017-ben. Az egyenruhások látványa megszokottá vált Fotó: Eric Vidal Forrás: Reuters

A Világgazdasági Fórum nemrég nyilvánosságra hozta a turisztikai versenyképességet vizsgáló, 140 országot felvonultató indexét, amelyben hazánk a mezőny első felében, a 48. helyen végzett. A kétévente közzétett jelentés a turizmus helyzetét vizsgálja olyan szempontok alapján, mint az adott országban lévő üzleti környezet, infrastruktúra, egészség és higiénia, illetve a biztonság. Az éllovas ezúttal Spanyolország lett, de a többi európai államra is igaz, hogy jól teljesített: a lista első húsz országának a fele EU-tag. Az unió szívében, Brüsszelben viszont amiatt keltett feltűnést az elemzés, mert Bel­gium idén – bár az összesítésben az előkelő 24. helyet szerezte meg – csak a biztonsági szempontok alapján az első ötven ország közé sem került be.

Ha a Világgazdasági Fórum kizárólag ezt a szempontot veszi figyelembe, Finnország lett volna az aranyérmes, Magyarország pedig előrébb, a 39. helyen végez. A biztonság fejezetet többek között a rendőri erők megbízhatósága, a gyilkossági statisztikák, illetve a terrorcselekmények gyakorisága alapján alakította ki a nemzetközi szervezet.

A kérdés Belgiumban amiatt is aktuá­lis, mert a miniszterelnököt és helyetteseit is magában foglaló belga nemzetbiztonsági tanács október végén döntött arról, hogy nem csökkentik az utcákon járőröző katonák számát. A 2016-os brüsszeli terrorcselekményeket követően rekordszámú, 1800 fegyveres őrizte a nagyvárosokat, és a védelmi tárca adatai szerint ma is 420-550 közé tehető a nap mint nap bevetett katonák száma.

Katonai járőrözés Antwerpen városában 2017-ben. Az egyenruhások látványa megszokottá vált
Fotó: Reuters

Ez a sajtó szerint a hadsereg berkeiben okoz némi feszültséget a kialakult emberhiány miatt. Mégis szükség van az erősítésre, főleg Brüsszelben. Egy nemrég ismertetett közvélemény-kutatás ugyanis rámutatott, hogy a fővárosban élők és ide ingázók több mint negyven százaléka jár valamilyen önvédelmet szolgáló eszközzel. A probléma messze túlmutat a terrorveszélyen: a megkérdezettek közül a legnagyobb arányban a turisták – 35 százalék – nevezték meg a merényleteket a félelem okaként, a fővárosban élők viszont majdnem 38 százaléka a mindennapokra jellemző agressziót tartotta aggasztónak. Kiderült az is, hogy az ingázók és a Brüsszelben élők 15 százaléka tartja magától értetődőnek, hogy éjszaka nem gyalogol vagy száll metróra. Az önvédelmet szolgáló eszközök esetében 18 százalék a paprikasprayre esküdött, míg a résztvevők magas arányban – 38 százalék – komolyabb eszközöket, pél­dául gázpisztolyt vagy kést használnak.

A jelenség Nyugat-Európa más részén is, kiváltképp az Egyesült Királyságban jellemző: itt az elmúlt tíz évben nem volt annyira magas a maguknál szúró- vagy vágóeszközt viselők aránya, mint ma. A Világgazdasági Fórum indexének biztonsági fejezeté­ben a nyugat-európai országok közül a britek csupán hét, Franciaország pedig egy hellyel előzte meg Belgiumot.