Várhelyi Olivér baloldali kereszttűzben

Írásbeli kérdésekre kell válaszolnia Várhelyi Olivérnek, miután az Európai Parlament frakciói egyelőre nem adtak zöld jelzést a magyar biztosjelöltnek.

Brüsszel, 2018. július 16. Az Európai Unió Tanácsa által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Várhelyi Olivér nagykövet, a brüsszeli Állandó Képviselet vezetője (b) az Európai Unió külügyminisztereinek brüsszeli ülésén 22018. július 16-án. (MTI/Az Európai Unió Tanácsa/Mario Salerno) Fotó: Mario Salerno

14:58

Egyelőre nem kapott zöld jelzést Várhelyi Olivér

Írásbeli kérdésekre kell válaszolnia Várhelyi Olivérnek, miután az Európai Parlament frakciói egyelőre nem adtak zöld jelzést a magyar biztosjelöltnek. Brüsszeli forrásaink szerint a Zöldek és a parlamenti szélsőbal nem volt elégedett a bővítési és szomszédságpolitikai portfólió esélyesével, míg a Macron-féle liberálisok és a szociáldemokraták kisebb tanácstalanság után döntöttek a plusz kérdésektől. Az Európai Néppárt, illetve az EP jobboldali frakciói támogatták Várhelyit.

A biztosjelölési folyamat szabályai szerint a parlamenti frakciók koordinátorai írásbeli kérdéseket intézhetnek az aspiránshoz, amennyiben az nem győzi meg az őt meghallgató szakbizottságot. Ha az erre adott válaszok sem kielégítők, újabb meghallgatást kezdeményezhet az EP. Várhelyinek jövő hétfőig kell válaszolnia a parlament kérdéseire.

Várhelyi Olivér esetében minden bizonnyal sokat számít majd az is, hogy a szintén ma vizsgázó francia és román jelöltet hogyan értékelik a frakciók. A francia Thierry Breton és a román Adina Vălean meghallgatásai nemrég értek véget.

10:44

VÁRHELYI: TÖRTÉNELMI LEHETŐSÉG VAN A KEZÜNKBEN

– Még nem vagyunk az út végén. A demokráciát, a jólétet és jogállamiságot kell népszerűsítenünk – mindenekelőtt a Nyugat-Balkánon. Erre adott most lehetőséget nekünk a történelem. Élnünk kell vele, hogy harminc év múlva mi is azt mondhassuk, hogy európai elődeink nyomában járunk – zárta a meghallgatást Várhelyi Olivér, aki a berlini fal leomlásának évfordulója margóján érvelt az EU bővítése mellett. A magyar biztosjelölt egyúttal megköszönte az őszinte vitát az EP külügyi bizottságával. Mint mondta, reméli, hogy sikerült megtalálni az érdekazonosságot a bővítés-és szomszédságpolitika kérdésében.

Az Európai Parlament pártcsaládjai most értékelik a magyar biztosjelölt teljesítményét, majd kora délután ülnek össze, hogy kialakítsák a közös álláspontjukat. Ideális esetben Várhelyi Olivér már ma zöld jelzést kaphat az uniós parlamenttől.

Gál Kinga: Várhelyi az egyik legjobb biztosa lesz az új Európai Bizottságnak

A fideszes EP-képviselő magyar újságíróknak hangsúlyozta, a biztosjelölt meggyőzően és méltó módon válaszolt a feltett kérdésekre.

10:18

GÁL KINGA DICSÉRTE VÁRHELYI OLIVÉR SZAKMAI FELKÉSZÜLTSÉGÉT

– Nincs más választásom, minthogy csapatjátékos legyek. Mindig is csapatban dolgoztam, legyen szó az állandó képviseletről vagy az Európai Bizottságról – mondja Várhelyi Olivér a fideszes Gál Kinga kérdésére. Gál Kinga a biztosjelölt szakmai tapasztalatát éltette és arra kérte Várhelyit, hogy beszéljen arról: pontosan milyen tapasztalatokkal tudná előmozdítani a bizottság munkáját. – A karrieremet tettem fel Magyarország uniós csatlakozására – kezdi Várhelyi, aki szerint az EU-ban töltött évei alatt végig egy erősebb Európáért dolgozott.

10:08

A JOBBIK EP-KÉPVISELŐJE SZERINT VÁRHELYI „KÉZI VEZÉRELT BÁB, PÁRTKATONA”

– Ön egyértelműen kritizálta a török offenzívát Szíriában. Gratulálok ehhez! – kezdte kérdését a néppárti Lukas Mandl, majd arra kérte Várhelyit, hogy magyarázza el, mit kezd Franciaország jelenlegi „bővítésellenes” álláspontjával. – Nem csak a francia vezetésről van szó. Dánia és Hollandia is szkeptikus a kérdésben. Boldogan vállalom, hogy egyeztetéseket kezdek a szóban forgó tagállamokkal. Nélkülük ugyanis nem valósul meg a bővítés – hangzik a biztosjelölti válasz.

Közben Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője kap szót, aki kemény szavakat intéz a magyar biztosjelölthöz.

– A Fidesz pártállami rendszert épít Magyarországon, Önt is pártkatonaként és nem közszolgaként ismerik itt. Mi a garancia arra, hogy biztosként nem a Fidesz oligarcháinak érdekeit fogja szolgálni? – kérdezi Gyöngyösi.

– Az európai alapítószerződések szerint a bizottság tagjait a tagállamok kormányai jelölik. Az én esetemben is ez történt. Pártnak tagja nem vagyok, így nehéz lenne engem pártdelegáltként definiálni – válaszolt Várhelyi, újra és újra azt hangsúlyozva: kizárólag a biztosi kollégium tagjaként, az európai érdekek mentén fog dolgozni. Gyöngyösi a Gruevszki ügyről is kérdezte az aspiránst, amire Várhelyi elmondta: a menedékjog megadásában a tagállamok döntenek.

9:44

VÁRHELYI: A MUNKÁM A FÜGGETLENSÉGEM BIZONYÍTÉKA

A szociáldemokraták „bizonyítékokat” követelnek Várhelyi függetlenségére vonatkozóan. – A bizonyíték az a munka, amit karrierem során a bizottságnak elvégeztem – válaszolta a magyar biztosjelölt, hozzátéve: majdani biztosként nem feladata, hogy értelmezze a nemzeti kormányok állásfoglalásait. Raphael Glucksman baloldali képviselő szerint ez azt jelenti, hogy Várhelyi nem határolódik el Orbán Viktortól. A Zöldek közben azt vetik a jelölt személre, hogy Vlagyimir Putyin a közelmúltban számos alkalommal találkozott a magyar miniszterelnökkel, illetve, hogy hazánkban jelen van az orosz propaganda. A meghallgatásra eddig jellemző, hogy az EP jobboldali blokkja inkább szakmai, a keleti és déli partnerségre, illetve a Nyugat-Balkánra reflektáló kérdéseket tesznek fel, míg a Zöldek és a baloldal a jelölt magyar kormánnyal való kapcsolatát firtatják.

9:10

EDDIG ÁLLANDÓ TÉMA TÖRÖKORSZÁG ÉS A JOGÁLLAMISÁG

Uniós biztosként az EU álláspontját fogom képviselni a jogállamiság kérdésében is. Legyen szó a Nyugat-Balkánról vagy a keleti és déli partnerség országairól – mondta Várhelyi Olivér ezúttal a parlamenti szélsőbal felvetésére. – Törökország esetében az egész kapcsolatrendszer jövőjét felül kell vizsgálni. Vannak aggályaink, az uniós intézményeknek – köztük az EP-nek – tárgyalnia kell ezekről – ismertette a biztosjelölt az álláspontját, miután a szélsőbal Orbán Viktor Törökország-politikáját hozta fel vele szemben.

8:56

VÁRHELYI OLIVÉR MEGKAPTA A KRITIKÁT A BALOLDALTÓL

Az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója a Magyarországgal szembeni jogállamisági kritikákról kérdezte Várhelyi Olivért. – Uniós biztosként az Európai Unió érdekeit fogom képviselni – kizárólag az unió célkitűzései mentén – fogalmazott válaszában a biztosjelölt, azt hangoztatva: a Nyugat-Balkán esetében épphogy szükség van a szigorúbb jogállamisági követelményekre. A Zöldek közben Orbán Viktor embereként azonosították a jelöltet, mondván: bizonyítania kell, hogy az EU irányába és nem Orbán felé hűséges. – Uniós biztosként az Európai Unió érdekeit fogom képviselni – hangoztatta több alkalommal is Várhelyi, mire a Zöldek „aggasztónak” nevezték a választ.

8:32

Az Albániával és Észak-Macedóniával való csatlakozási tárgyalások megkezdéséért dolgozna a magyar biztosjelölt

Mosolyogva érkezett az Európai Parlament külügyi bizottsága elé Várhelyi Olivér, Magyarország biztosjelöltje. Tizenöt perces bemutatkozó szövegében a bővítési és szomszédságpolitikai portfólióra esélyes diplomata kiemelte: hazánk 2004-es uniós csatlakozása egy valóra vált álom volt a magyarok számára, ő maga pedig régóta dolgozik együtt az uniós intézményekkel. – A sorsunk a szomszédaink sorsával van összekötve – mondta a lehetséges portfóliójáról, hozzátéve: többek között a fenntartható gazdasági fejlődést, a jogállamiságot és az alapvető jogok megvalósulását akarja látni a bővítési és szomszédságpolitika célországaiban. – Törökország egyértelműen távolodik az európai értékektől – tette hozzá. Várhelyi Olivér arra is ígéretet tett, hogy az Albániával és Észak-Macedóniával való csatlakozási tárgyalások megkezdéséért fog dolgozni. A déli partnerség országaival kapcsolatban azt hangsúlyozta: a migráció legális útjait kell népszerűsíteni, Szíria esetében pedig önkéntes és biztonságos visszatérési politikára van szükség.

A bizottsági ülés felvétele: