Merkel: Meg kell őrizni az internet egységét és szabadságát

Az internet globális közösségi jószág, amelynek egységét és szabadságát meg kell védeni – hangsúlyozta Angela Merkel német kancellár kedden Berlinben az ENSZ internet-szabályozási kérdésekkel foglalkozó állandó fóruma (Internet Governance Forum – IGF) tanácskozásán.

A kancellár az IGF 14. éves konferenciáját megnyitó beszédében kiemelte, hogy a mindenkit mindenkivel összekötő, a világ minden sarkában elérhető és decentralizált – mindent irányító és felügyelő központ nélküli -, szabad hálózatként működő internet szabályozását csak a multilateralizmus módszerével, vagyis a politika, a civiltársadalom, a tudomány és a gazdaság, és kivétel nélkül valamennyi állam bevonásával lehet továbbfejleszteni.

Mint mondta, párhuzamos világok kialakuláshoz, a hálózat stabilitásának megrendüléséhez, cenzúrához és az állampolgárok megfigyeléséhez vezetne, ha teret nyerne a „bezárkózás” politikája.

A „digitális szuverenitás” nem jelenthet protekcionizmust és kizárólagos állami irányítást, és nem vezethet az internet „széttöredezéséhez” – húzta alá Angela Merkel.

A 2006-ban alapított IGF első berlini konferenciáján a házigazda ország kormányfője kiemelte, hogy egyre inkább összemosódik az analóg és a digitális világ, és közösen, a multilaterális megközelítéssel kell válaszokat kidolgozni azokra a mindig aktuális és folyton újra megtárgyalandó kérdésekre, hogy mit kell átemelni az analóg világból a digitális világba, és milyen értékek és szabályok alapján kell formálni az egymás közti kapcsolatokat a digitális térben.

Ezek az internet jövőjének alapkérdései, és nem szabad megengedni, hogy csak kormányok és államok határozzanak róluk, hiszen az emberiség egyre nagyobb részét érintik – fejtette ki Angela Merkel, rámutatva, hogy jelenleg 4 milliárd ember használja az internetet, és az előrejelzések alapján alig tíz év múlva, 2030-ban már 7 milliárd internetező lesz.

Hasonló gondolatokat fogalmazott meg António Guterres ENSZ-főtitkár is, aki kiemelte, hogy veszélyben van a szabad és nyitott internet, és világszerte egyre több „digitális fal” választja el az embereket egymástól.

Aláhúzta, hogy az internet a társadalmat átformáló korábbi nagy újításokhoz, például a könyvnyomtatáshoz képest rendkívüli sebességgel terjed, csupán 25 év alatt elérte az emberiség 50 százalékát.

Azonban a politika és a szabályozás nem tart lépést a technológiai haladással, így továbbra is kérdés, hogy az internet révén erősödik-e vagy gyengül az emberi méltóság, és hogy igazságosabbak és biztonságosabbak, vagy kevésbé igazságosabbak és kevésbé biztonságosak lesznek-e a társadalmak.

A nemzetközi közösség együttes felelőssége „olyan irányt adni a technológiának, amely erősíti az előnyöket és gátat vet a nemkívánatos mellékhatásoknak és a visszaélésnek”, de eddig nem sikerült teljesíteni ezt a kötelességet – állapította meg az ENSZ főtitkára.

A péntekig tartó konferencia bevezető, úgynevezett nulladik napján, hétfőn a tanácskozás legfőbb kérdéseit bemutató beszédében a világháló atyjaként számon tartott brit informatikus és feltaláló, Tim Berners-Lee kiemelte, hogy harminc éve, nagyjából a berlini fal ledöntése idején azzal a szándékkal dolgozta ki a ma ismert internet alapjait jelentő eljárásokat – például a honlapok készítéséhez használt html programozási nyelvet -, hogy létrehozzon egy helyet, ahol „ledőlnek az emberek és a rendszerek közötti falak”.

Ma ez a szabad hely, az internet veszélyben van, fenyegeti a világhálóról lekapcsolt és állami ellenőrzés alá vont, különálló hálózatok kialakulása, az óriásvállalatok befolyása, a gyűlölködés és a félrevezetés. A világháló története fordulóponthoz érkezett, és az a veszély fenyeget, hogy nem magasabb szintre emeli az emberiséget, hanem a jelenleginél rosszabb társadalomhoz vezet, utópia helyett „digitális disztópia” lesz belőle – fejtette ki Tim Berners-Lee.

Ennek megakadályozását szolgálja a Szerződés a netért (Contract for the Web) elnevezésű kezdeményezés, amelyen több mint 160 társadalmi és gazdasági szervezet bevonásával dolgoztak az utóbbi egy évben. Az eredmény egy vázlatos, előzetes dokumentum, amely kilenc fő pontból áll – egyaránt három vonatkozik a kormányokra, a vállalatokra és az állampolgárokra -, és az IGF berlini konferenciáján folytatott vitákhoz kínál kiinduló pontot.