Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Húsz embert vádoltak meg a 2015. november 13-i 130 áldozatot követelő párizsi merényletsorozat ügyében, amelynek pere 2021-ben kezdődhet el – közölte pénteken a francia terrorelhárítási ügyészség.
A húsz ember között van a merényletsorozatot végrehajtó terrorkommandó egyetlen túlélője, Salah Abdeslam is, akit négy hónapi bujkálás után Belgiumban tartóztattak le, Párizsban tartják fogva.
A várhatóan 2021-ben kezdődő per vádlottjairól a végső döntést az az öt vizsgálóbíró hozza meg, akik az elmúlt négy évben lefolytatták a nyomozást az eddigi legtöbb áldozatot követelő franciaországi dzsihadista merényletsorozat ügyében.
A vádirat egyértelműen kimondja, hogy „nem egyetlen ember, Abdeslam, hanem legalább 15-en készítették elő aprólékosan a támadásokat” – mondta Jean Reinhart ügyvéd, az áldozatokat képviselő 13onze15 Fraternité-Vérité nevű egyesület ügyvédje a francia hírügynökségnek. „A gyanúsítottak egy részének hallgatása nem akadályozza meg, hogy az igazság kiderüljön” – tette hozzá.
Az 562 oldalas vádiratot november 21-én zárta le az ügyészség, és 1740 felperesnek küldte szét – olvasható a vádhatóság közleményében.
A terrorelhárítási szervek szerint a merényletsorozat kitervelője Szíriában a belga állampolgárságú Oussama Atar volt, aki a titkosszolgálatok szerint már nincs életben. Veterán dzsihadistaként az Iszlám Állam terrorszervezet egyik emírje volt, soha nem állították elő. Ellene terrorszervezet vezetése és bűnszövetkezetben végrehajtott emberölés a vád.
A három és fél éve Párizsban fogva tartott Salah Abdeslamot terrorcselekménnyel kapcsolatos bűnszövetkezetben elkövetett emberölés és emberölési kísérlet vádjával állítják bíróság elé. Jóllehet a vizsgálóbírók mintegy tíz alkalommal beidézték a börtönében teljesen elszigetelten tartott dzsihadistát, nem tett vallomást.
Az ügyészség a francia-belga terrorsejt több olyan feltételezett tagját is megvádolta, akiket a 2016. március 22-i brüsszeli merényletsorozat végrajtásával is vádolnak, köztük Sofien Ayarit, Osama Krayemt, Mohamed Abrinit, Mohamed Bakkalit.
A húsz vádlott közül 14-en vannak a francia vagy a belga igazságszolgáltatás felügyelete alatt, köztük feltételezett logisztikai szervezők, a terroristákat szállítók és közvetítők. Tizenegyen előzetes letartóztatásban várják a pert, míg hárman szabadlábon, rendőri felügyelet alatt vannak.
A további hat gyanúsított közül az egyik körözés alatt álló férfit, Ahmed Dahmanit Törökországban tartják fogva, a többi öt pedig feltételezhetően életét vesztette az iszlamista harcokban Szíriában. Miután a titkosszolgálatok feltételezésre nincs bizonyíték, távollétükben feltehetően őket is elítéli majd a párizsi esküdtszék.
„Nem lesz a vádlottak padján a második világháború óta legvéresebb franciaországi merényletek valamennyi résztvevője” – hangsúlyozta Samia Maktouf ügyvéd, aki több áldozat családját is képviseli az ügyben, és aki azt várja a pertől, hogy „végre megérjük az igazságot”. Olivier Morice ügyvéd, aki 35 családot képvisel, üdvözölte a francia nyomozók rendkívüli munkáját, akik szerinte „példás alapossággal” folytatták le a nyomozást.
2015. november 13-án miután a Stade de France nemzeti stadionnál három öngyilkos merénylő felrobbantotta magát, Párizs belvárosában egy másik háromtagú terrorkommandó lépett akcióba.
A belvárosban hat kávéház, bár és étterem teraszán öltek meg 39 embert, miközben egy harmadik kommandó behatolt a Bataclan nevű koncertterembe, ahol három dzsihadista kilencven embert ölt meg és több mint 350-et megsebesített. A merényletsorozatot az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára, amelynek egy Európában, mindenekelőtt Belgiumban kiépített csoportja hajtotta végre a támadásokat.
Ugyanez a hálózat csapott le 2016. március 22-én Brüsszelben, ahol 32-en vesztették életüket.
Közel ezer oldalon írják le a vészhelyzeti terveket a német hadsereg vezetői.
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Erőszakkal kényszerített prostitúcióra nőket három testvér
Pressman képmutatása nem ismer határokat
Rosszul érezte magát a hétvégén, meghalt az X-Faktor kisgyermekes énekesnője
Beszakadt a forint, ez állhat a szabadesés hátterében
Farkasóra: ezért ébredünk fel hajnali három és négy óra között
Újabb megdöbbentő lépés Bidenéktől: nemcsak a világháborút robbanthatják ki, milliárdokat is kaszálhatnak
Máris megdőlt Mike Tyson rekordja, miután Lennox Lewis korábbi legyőzője 59 évesen ütötte ki ellenfelét
Történelmi BL-győzelmet aratott a Pick Szeged a Kielce otthonában
Stumpf magára rántotta a gyűlölettől bűzlő, saját maga által főzött kotyvalékát
Magyar Péter kínos magyarázkodásba kezdett, de nem volt benne sok köszönet
Orosz légicsapás ukrán célpontok ellen: Drámai fordulat a határnál
Így reagált a Mazsihisz a Benjamin Netanjahu elleni elfogatóparancsra
Közel ezer oldalon írják le a vészhelyzeti terveket a német hadsereg vezetői.
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Közel ezer oldalon írják le a vészhelyzeti terveket a német hadsereg vezetői.
Nyugaton fokozódik az erőszak és ezt szeretné Brüsszel hazánkban is elérni.
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
Az orosz elnök világossá tette: az eszkalációra Oroszország tükörválaszt fog adni.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
