Az utca kövei

Ez Európa 2019-ben. A széles út keskennyé vált. A kövek nem hirtelen nőttek fallá, hanem napról napra, hónapról hónapra váltak egyre fenyegetőbbé.

2019. 12. 24. 15:31
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem, ezek a kövek nem azok a kövek. Nem azok, amelyeken andalognak a szerelmesek vagy sietnek haza a munkások, esetleg átrobog a busz. Ezek a kövek nagyok, és nem is igazából kőből vannak, sokkal inkább betonból. Ezek a modern kor mementói, amelyek arról árulkodnak, miként áll egymáshoz két ember 2019 karácsonyán. Ezek az utcakövek a karácsonyi vásárok bejáratánál láthatók, s arra szolgálnak, hogy megvédjék a vásárló, nézelődő, forralt bort iszogató embereket azoktól, akik felülnek a teherautóra és belehajtanak a tömegbe. A kövek nélkül ma már nincs Nyugat-Európában karácsonyi vásár, olyan alapvető része az utcaképnek, mint a KRESZ-tábla.

Megdöbbentő módon a budapesti adventi vásároknál is megjelentek ezek a védművek, a csendes, mosolygós, illatos, békés vásárok környékén. Mert ez egy hatalmas falu, és jobb félni, mint megijedni. A magyar rendőrség tudja, hogy elhanyagolható a kockázat idehaza, de kizárni a támadás lehetőségét természetesen nem lehet. Nem szabad, mert ők rendőrök, és ők tudják, miként lehet maximális biztonságot nyújtani a mindennapi élet lehető legkisebb megzavarásával. Jusson és maradjon is, azaz nem kell fémérzékelő kapun keresztülmenni a forralt boros bódéig, de az a betontömb ott éktelenkedik, így csak libasorban tudnak bejutni a látogatók.

Ez Európa 2019-ben. A széles út keskennyé vált. A kövek nem hirtelen nőttek fallá, hanem napról napra, hónapról hónapra váltak egyre fenyegetőbbé. Ahogy nem látjuk, amint a gyerekeink felnőnek, csak megdöbbenünk, hogy az a kicsi fiú hirtelen elkéri a kocsikulcsot, úgy alakult át Nyugat-Európa középkorias sikátorrendszere skanzenné, amelyet féltékenyen őriz a külső, fenyegető világtól a betontömbök serege. Az a világ ugyanis tényleg fenyegető, félelmetes. A benti skanzen gyönyörűen ki van sikálva, helyükön vannak a díszek, vannak még karácsonyi vagy arra hajazó dalok, itt-ott visszaköszönnek a gyermekkorból ismert vallási jelképek. Odakinn pedig ott van az utca népe, akik mellett elhalad mindenki a metrón, és nem tudja, kinek mit rejt a szíve, mit akar tenni ezzel a girlandos-szaloncukros skanzennel. Az tudjuk, hogy veszély van. Azt is, hogy képtelenek vagyunk tenni ellene belső erő és eltökéltség híján. Az utca kövei azt hirdetik, hogy gyengék voltunk, nem védtük meg az Istengyermeket.

Az a feladat, hogy a köveket minél előbb eltávolítsuk onnan.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.