Fagypont alatt Ankara és Washington viszonya

Dühös felháborodás fogadta Törökországban, hogy az Egyesült Államok republikánus többségű szenátusában is népirtásként ismerték el az örmények ellen az I. világháborúban elkövetett atrocitásokat.

Mevlüt Çavuşoğlu külügyminiszter politikai show-nak, a történelem átpolitizálása egyik legszégyenteljesebb példájának nevezte a szavazást. Októberben egyébként már a demokrata többségű washingtoni képviselőház is nagy többséggel ugyanígy döntött. Az ankarai külügyminisztérium tegnap bekérette az amerikai nagykövetet, hogy magyarázatot követeljen.

Az ügy a török diplomácia egyik kényes pontja: a törökök azt nem vitatják, hogy a háború kitörésekor az örmény lakosságot erőszakosan áttelepítették, attól tartva, hogy az ellenséges Oroszország oldalára állnak, ahogyan azt sem, hogy rengetegen meghaltak ennek során. Azt viszont tagadják, hogy szándékos népirtás történt volna, és az áldozatok számáról is komoly viták folynak. Az alapve­tően történelmi kérdés valóban az örmény–török szembenállás diplomáciai csatamezeje lett. Vannak országok, ahol a holokauszttagadáshoz hasonlóan törvény tiltja az örmény genocídium vitatását, a világ nagy része azonban inkább nem foglal állást a kérdésben.

A határozat különösebb következményekkel nem jár, inkább jelképes politikai üzenete van. Az amerikai–török kapcsolatok viszont már így is ezer sebből véreznek. Először is, ­amiért az Egyesült Államok nem hajlandó kiadni a 2016-os puccskísérlet kitervelésével vádolt Fethullah Gülen hitszónokot, miközben Törökországban egyébként is tartja magát az elmélet, hogy a CIA-nak benne volt a keze az eseményekben. Washingtonból rossz szemmel nézik a törökök offenzíváját az észak-szíriai kurdok ellen, valamint az orosz Sz–400-as légvédelmi rakétarendszer vásárlását is.

Az utóbbi két ügy miatt a szenátus külügyi bizottságában nemrégiben ismét felmerült, hogy szankciókkal büntessék Törökországot. Çavuşoğlu azzal fenyegetett, ha ez megtörténik, nem marad el a török válasz sem: kitilthatják a törökországi bázisokról az amerikai katonákat, köztük az incirliki légi támaszpontról, ahol az amerikai nukleáris arzenál egy része is állomásozik.