A legnagyobb brit közvélemény-kutató csoport, a YouGov által a Sky News brit hírtelevízió megbízásából elvégzett, nem hagyományos mérési modell alapján készült, kedd éjjel ismertetett vizsgálat szerint a Boris Johnson miniszterelnök vezette Konzervatív Párt jelenleg a voksok 42,6 százalékát szerezné meg, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt 33,8 százalékot kapna.
A két héttel ezelőtt, hasonló módszertannal elvégzett előző felmérés a konzervatívoknak 43 százalékos, a Munkáspártnak 32 százalékos támogatottságot jelzett.
A YouGov számításai szerint a mostani eredmény azt jelentené, hogy a Konzervatív Pártnak az új alsóházban 339 képviselői helye lenne, 22-vel több, mint az előző, 2017-ben tartott, szinten előrehozott választás után.
Az összes ellenzéki párt együttes frakciólétszámához képest a konzervatívok e modell alapján 28 fős többségben lennének.
A Munkáspárt frakciójának létszáma 31 fővel 231-re csökkenne. A mandátumok száma alapján ez lenne a Labour legrosszabb választási teljesítménye 1983 óta – áll a YouGov elemzésében.
A november végén elvégzett előző vizsgálat még 359 fős tory frakciót és 68 fős konzervatív többséget jelzett.
A cég szerint ugyanakkor a konzervatívok a most valószínűsített frakciólétszámmal is a legjobb eredményüket érnék el az 1987-es választások óta, amikor Margaret Thatcher akkori miniszterelnök 376 tagú alsóházi frakcióval és 102 fős többséggel alakíthatta meg harmadik kormányát.
A YouGov a mostani felméréshez ugyanazt a modellt használta, amellyel a 2017-es választások előtt pontosan megjósolta, hogy egyik párt sem szerez abszolút többséget.
Annak idején a legtöbb kutatás azt valószínűsítette, hogy a Theresa May akkori kormányfő vezette konzervatívok kényelmes többséggel alakíthatnak kormányt, ám végül a Konzervatív Párt addigi szűkös alsóházi többségét is elvesztette, és csak külső támogatással tudott kormányon maradni.
A YouGov úgynevezett MRP modellje a hagyományos választói minták sokszorosára terjed ki, száznál több kritériumot vesz figyelembe, és az eredményt súlyozza minden egyes választókörzet demográfiai összetételével, valamint hosszú időre visszatekintve a választók pártpreferenciáinak változásaival is.