Románia csak szavakban védi a kisebbségeket?

Miután a NATO- és EU-csatlakozás feltétele volt, hogy Románia rendezze a viszonyát a szomszédos államokkal, Bukarest a kisebbségi jogok tekintetében elment egy bizonyos szintig, de ezeket sohasem gondolta őszintén – fogalmazott Kelemen Hunor, a harminc évvel ezelőtt megalakult Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Szerinte mindig fennáll a visszarendeződés veszélye.

Az RMDSZ elnöke Budapesten Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/- Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

– Ahogy a demokratikus berendezkedést is vissza lehet fordítani, úgy a kisebbségi jogok tekintetében is lehet rontani. 2012-ben kezdődött annak a próbálgatása, hogy miként lehet ezekben a kérdésekben visszalépni. Először a tulajdonjogba akadtak bele, állítsuk le, ne adjunk többet vissza mottóval. Utána a nyelvhasználati kérdésekbe kötöttek bele, holott a törvényalkotás során egyértelmű volt a szándék – nyilatkozta a magyar párt vezetője a Krónika című erdélyi napilapnak.

Az autonómiára vonatkozó kérdésre válaszolva Kelemen Hunor arra emlékeztetett, hogy az idén Bukarestben volt parlamenti vita az autonómiáról, s a jövő évben is lesz. Hozzátette: elő van készítve egy olyan autonómiatervezet is, amely a régiós, a dél-tiroli megoldást javasolja, ahhoz azonban alkotmánymódosítás szükséges. – Azt azért nem terjesztettük még be, mert előbb módosítani kell az alkotmányt. Enélkül mi magunk is azt állítjuk, hogy nem járható út – hangsúlyozta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke.

Az RMDSZ elnöke Budapesten
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

A három évtized kudarcait, illetve sikereit felidézve a politikus a legnegatívabb eseménynek egyértelműen az 1990 márciusi, marosvásárhelyi eseményeket említette. – A román társadalom egy része etnikai feszültséget akart gerjeszteni restaurációs céllal. Ezek következményeként sikerült a feloszlatott Securitate állományának nagy részét átmenteni a frissen létrehozott Román Hírszerző Szolgálatba és a Külügyi Hírszerző Szolgálatba. A lépést a magyar veszedelemmel támasztották alá – idézte fel a közel harminc évvel ezelőtt történteket Kelemen Hunor.

Az idei esztendő sokkjának az úzvölgyi eseménysorozatot nevezte. Úgy vélte, valakik egyértelműen meg akarták ismételni az etnikai konfliktust. A három évtized egyik nagy elmulasztott lehetőségeként említette, hogy nem sikerült végigvinni a Petőfi–Schiller állami egyetem megalapítását. Ami a sikereket illeti, az RMDSZ vezetője a közbirtokosságok és egyházak vagyoni helyzetének részbeni rendezését mondta. Fontos eredményként említette a romániai anyanyelvi oktatási rendszerben elért eredményeket és az erdélyi magyar kulturális intézményhálózat kialakítását.

Az RMDSZ a romániai kommunista diktatúra bukását követően, 1989. december 25-én alakult meg, a Romániá­ban élő magyarok érdekvédelmét és közképviseletét vállalta fel. A szövetség első elnöke Domokos Géza volt, tiszteletbeli elnöknek Tőkés Lászlót választották. Az intézőbizottság tagjai volt többek között Cs. Gyimesi Éva, Kántor Lajos, Sütő András, Kányádi Sándor és Toró Tibor.