Egyes iskolákban nem lehet a holokausztról beszélni, illetve szexuális felvilágosítást oktatni, nehogy megsértsék a muszlim diákokat. Máshol ugyancsak a muszlimok ellenkezése miatt tettek le egyes oktatási intézmények arról, hogy iskolán kívüli foglalkozásokat, osztálykirándulásokat, sítúrákat, színházlátogatásokat szervezzenek. Szintén gyakori jelenség, hogy a muszlim fiúk az osztálytermekben betartatják a ramadán időszakához köthető böjtöt – idéz részleteket Susanne Wiesinger könyvéből a Die Presse napilap. A nyelvi nehézségek ugyancsak megnehezítik a tanárok helyzetét: a második és harmadik generációs bevándorlók közül sokan nem beszélnek elég jól németül ahhoz, hogy elvégezzék az iskolát, emiatt majdnem minden tantárgynál csökken az oktatás színvonala, de a szülőkkel való kapcsolattartás is nehézkessé vált a nyelvtudás hiánya és a kulturális különbségek miatt. A gyerekek közül sokan nem tudnak leérettségizni, egyenes út vezet a szociális segélyek felé, olvasható. – A tartományokban a vallás, a kultúra és a migráció dönt arról, hogy lehetséges-e normális tanórát tartani – írja könyvében Susanne Wiesinger, akinek egy korábbi, Kultúrharc az osztályteremben című műve is nagy vihart kavart Ausztriában. Abban azt állította: számos muszlim diák és a szüleik egyre inkább radikális irányba fordulnak.
Huszonnyolc nagykövet megbízólevelét vette át Vlagyimir Putyin
Oroszország aktívan részt vesz a nemzetközi életben.