Új szakasz a szenátusi tárgyaláson: a vád és a védelem képviselői kérdésekre válaszoltak

„Kérdéses” szakaszába ért a Donald Trump amerikai elnök ellen folyó alkotmányos felelősségre vonási eljárás (impeachment) szenátusi tárgyalása szerdán: a vád és a védelem képviselői kérdésekre válaszoltak, amelyek elsősorban a lehetséges tanúkra és az impeachment-eljárás alkotmányosságára vonatkoztak.

A tárgyaláson résztvevő szenátorok eddig csupán figyelték az előterjesztett vádpontokat és a védelem érveléseit. Most először kaptak lehetőséget arra, hogy maguk is aktívan vegyenek részt a tárgyaláson. A kérdéseket előzetesen írásban kellett megfogalmazniuk és pártjuk vezetője révén benyújtaniuk a tárgyaláson elnöklő John Roberts főbíróhoz. A kérdéseket Roberts olvasta fel.

A dél-dakotai Mike Round és az alaszkai Liza Murkowski például – mindketten republikánus politikusok – azt tudakolták a Donald Trump védelmét ellátó jogászcsoporttól, hogy miért tartották érvénytelennek az impeachment-eljárás megszavazása előtti képviselőházi bizottsági meghallgatásokat.

Patrick Philbin, a védelem részéről kifejtette: azért, mert alkotmányos ügyről van szó és a jog az ehhez szükséges alkotmányos hatalommal csakis a képviselőházat ruházza fel, nem pedig a képviselőház egyes bizottságait, vagy egyéneket. „Nincs olyan érvényben lévő képviselőházi szabályzat, amely átruházná az impeachmenttel járó jogkört és felhatalmazna bizottságokat büntetés terhe melletti idézés küldésére” – szögezte le Philbin.

Lindsay Graham, dél-karolinai és Ted Cruz texasi republikánus szenátor a demokrata párti impeachment-menedzserekhez intézte kérdését: „lett volna-e az egykori elnöknek, Barack Obamának felhatalmazása arra, hogy vizsgálatot kérjen Mitt Romney (republikánus elnökjelölt 2012-ben, Obama vetélytársa, jelenleg szenátor) fiának ügyében?”.

A válaszadó, Adam Schiff, az impeachment-menedzserek csoportjának vezetője azt válaszolta: „nem tudok elképzelni semmilyen körülményt, amely ezt igazolná”.

Tom Carper Delaware-i demokrata párti szenátor az impeachment-menedzserektől megkérdezte, hogy valóban túlságosan is meghosszabbítaná-e a tárgyalást tanúk beidézése, és van-e jogköre erről dönteni a tárgyalást vezető bírónak?

Hakeem Jeffries, az impeachment-menedzserek egyike történelmi példával is igazolta, hogy a tanúk meghallgatása gyorsan lezajlik: Andrew Johnson 1868-ban tartott impeachment-tárgyalásán 37 olyan tanút hallgattak meg, akiket korábban a képviselőházi bizottságok nem idéztek be. Hozzátette, hogy a Bill Clinton ellen folytatott impeachment-eljárás során a szenátusi tárgyaláson is meghallgattak tanúkat.