Viszályt szíthat az évszázad alkuja

Ma hozza nyilvánosságra a Fehér Ház a Donald Trump amerikai elnök által az „évszázad alkujaként” emlegetett béketerv részleteit az izraeli–palesztin viszály rendezéséről, a palesztinok azonban előre jelezték: nem kérnek belőle.

Donald Trump és Benjámin Netanjahu a Fehér Háznál. Ők egyetértenek Fotó: REUTERS/Kevin Lamarque

Elfogultnak tartják, ezért már a hivatalos ismertetése előtt elutasítja a palesztin vezetés azt a Washingtonban kidolgozott – főként gazdasági alapú – palesztin–izraeli béketervet, amellyel a Trump-adminisztráció a hosszú ideje eredménytelen arab békekezdeményezést igyekezne kiváltani. Noha az amerikai elnök által az „évszázad alkujának” nevezett csomagot a hivatalos közlés szerint csupán ma fogják bemutatni, Mohamed Stajje palesztin miniszterelnök már tegnap nyomatékosította: a terv olyan féltől érkezik, amely hitelét vesztette, így nem lehet valódi béketeremtő, ráadásul a nemzetközi jogot is sérti.

A palesztin elnök szintén egyértelművé tette, hogy nem kér Washington közbenjárásából: a Háárec című izraeli portál tegnap egy magas rangú tisztviselőre hivatkozva arról írt, hogy Mahmúd Abbász a minap nem volt hajlandó fogadni Donald Trump telefonhívását, ami ráadásul nem is egyszer történt meg egy héten belül. A lap emlékeztet: az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a palesztin hírszerzés közötti csatornát leszámítva jelenleg nincs is semmilyen hivatalos kapcsolat Rámalláh és a Fehér Ház között.

Száeb Erekát, a Palesztin Felszabadítási Szervezet főtitkára a Twitter mikroblogon mindenesetre egyértelművé tette Rámalláh álláspontját. Mint fogalmazott, ha Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatalosan is hozzálát a palesztin területek annektálásához, az egyúttal azt is jelenti, hogy Izrael búcsút int az 1993-as oslói megállapodásban foglaltaknak. – Ez egy kísérlet a kétállami megállapodás elpusztítására. Másfelől pedig egy személy számára megnyitja az ajtót egy szavazás előtt a Jordán folyótól a medditerrániumig.

Donald Trump és Benjámin Netanjahu a Fehér Háznál. Ők egyetértenek
Fotó: REUTERS/Kevin Lamarque

Erekát ezzel elsősorban arra utalt, hogy a tervezet sajtóban kiszivárgott részletei szerint Izrael kiterjesztheti fennhatóságát Ciszjordánia területének jelenleg is izraeli biztonsági és polgári ellenőrzés alatt álló, úgynevezett C státusú körzeteinek 30-40 százalékára, és teljes egészében megtarthatja Jeruzsálemet, írta a hétvégén a ­Jediót Ahronót című lap online változata, a ynet. Az 1967-ben Jordániától elfoglalt Ciszjordániát az oslói békeszerződésben tagolták fel szigetszerűen A, B és C státusú területekre, annak megfelelően, hogy palesztin biztonsági és polgári, izraeli biztonsági, de palesztin polgári vagy izraeli biztonsági és polgári ellenőrzés alá kerültek-e. A zsidó államban ráadásul március 2-án harmadszorra is előre hozott választásokat tartanak, a kampány során pedig Netanjahu a Jordán-völgy, valamint Ciszjordánia összes zsidó telepének annektálását is megígérte.

A béketerv felvázolását a Trump-kormányzat először két éve harangozta be, de nagy része mindeddig ígéretek tárgya maradt, főként az izraeli belpolitika váratlan eseményei miatt. A mostani bejelentés várható tartalmára azonban már jóval korábban is következtetni lehetett a közel-keleti egyeztetéseket irányító Jared Kushner eddigi lépéseiből és nyilatkozataiból. Trump veje és tanácsadója továbbá tavaly júniusban egy bahreini gazdasági konferencián már megpróbálta eladni az amerikai béketervet az arab országok számára, a rendezvényre azonban egyik állam sem küldött magas rangú küldöttséget, jelezve ezzel érdektelenségüket.

Az mindenesetre bizonyos, hogy Washington terve távol áll attól az arab államok által szorgalmazott elképzeléstől, miszerint egy független palesztin állam létrehozását szorgalmaznák az 1967-es hatnapos háborút megelőző határok között, Kelet-Jeruzsálemben található fővárossal, lehetővé téve a palesztin menekülteknek és leszármazottaiknak a környező országokból való visszatérést.

Hátszél

Egy nappal az izraeli–palesztin béketerv nyilvánosságra hozatala előtt Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban fogadta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, illetve szokatlan módon vendégül látta az izraeli kormányfő legfőbb belpolitikai ellenfelét, a centrista Kék-fehér pártszövetség élén álló Beni Gancot is. A The Jerusalem Post amerikai forrásokra hivatkozva tegnap azt írta: noha Trump külön-külön fog tárgyalni az izraeli politikusokkal, mindkettő számára világossá fogja tenni, hogy amennyiben szeretnék, hat hét áll rendelkezésükre a Washington által előkészített béketerv életbe léptetésére. A lap azt írta, a Fehér Ház abban reménykedett, hogy ha sikerül mind Netanjahu, mind Ganc támogatását megnyerni az alkuhoz, az egyfajta lendületet ad majd a bejelentés után a folyamatnak. Netanjahu egyébként már korábban is számtalanszor nyilvánvalóvá tette, hogy támogatja az amerikai béketervet, sőt: belpolitikai kampányához is felhasználja a washingtoni támogatást.