A V4-ek a nyugat-balkáni országok EU-s integrációját sürgetik

A visegrádi négyek meggyőződése, hogy ez hozzájárul a régió és egész Európa stabilitásának és biztonságának megerősítéséhez – jelentette ki Tomáš Petříček cseh külügyminiszter csütörtökön Prágában, a V4-ek és hat nyugat-balkáni ország külügyminisztereinek találkozója utáni sajtótájékoztatón.

A visegrádi négyek támogatásukról biztosították a nyugat-balkáni országok mielőbbi csatlakozását az Európai Unióhoz csütörtöki prágai találkozójukon.

Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia meggyőződése, hogy az érintett országok csatlakozása hozzájárul a régió és Európa stabilitásához és biztonságához – mondta Tomáš Petříček cseh külügyminiszter a találkozó utáni sajtótájékoztatón.

Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság bővítésért felelős tagja, aki szintén részt vett a tanácskozáson, leszögezte: az EU-nak stratégiai érdeke, hogy sorait a balkáni országokkal bővítse.

„A Nyugat-Balkánt európai uniós tagállamok veszik körül. Stratégiai érdekünk behozni a régiót az EU-ba” – közölte Várhelyi. Hozzátette: az új Európai Bizottság ezt egyik kiemelt feladatának tekinti.

„Magyarország számára mindig is prioritás volt a nyugat-balkáni térség közelebb hozása az Európai Unióhoz, és majdani csatlakozásának előkészítése” – mondta Magyar Levente,a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára a találkozó után az MTI-nek.

Közölte: a találkozó célja az volt, hogy áttekintsék a nyugat-balkáni térség uniós csatlakozásával összefüggő legfontosabb feladatokat. Hangsúlyozta, hogy Magyarország számára elsősorban biztonsági kérdés a térség csatlakozása az EU-hoz.

„Mi biztonságban akarunk élni, és szeretnénk, hogy szomszédjaink is biztonságos országok legyenek. Ehhez elengedhetetlen, hogy a Nyugat-Balkán nyitott kérdései az uniós csatlakozással kapcsolatban rendeződjenek” – mutatott rá Magyar Levente.

Elmondta, hogy az integrációt magyar gazdasági szempontból is támogatják, mivel a szomszédos országok „az erős magyar vállalatok természetes és legközelebbi terjeszkedési területét jelentik”.

A jószomszédsági kapcsolat is fontos szempont, amely nemzetpolitikai vetülettel bír, hiszen az érintett térségben a több százezer magyar él – közölte az államtitkár.

Magyarország így is nagy segítséget nyújt a határon túl élő magyaroknak, de még többet tehetne értük, ha országaik az Európai Unió tagjai lennének – tette hozzá.

Az államtitkár kulcsországnak nevezte Szerbiát. Kifejtette: a magyar-szerb kapcsolatok az elmúlt tíz évben rendkívül jól alakultak, és közös érdek az együttműködés intenzitásának további fokozása.

„Magyarországnak az az érdeke, hogy mind a hat nyugat-balkáni ország mihamarabb bekerülhessen az Európai Unióba” – hangsúlyozta Magyar Levente.

Kifejtette: Európa biztonsága és vitalitása szempontjából kulcskérdés az egész nyugat-balkáni térség integrációja.

Az részletkérdés, hogy az egyes államok mikor kerülnek be az EU-ba – tette hozzá.

„Nagyon határozott magyar elképzelés, hogy azok az országok, amelyek előbbre vannak ebben a folyamatban, tehát Szerbia és Montenegró, az évtized közepéig csatlakozhassanak az EU-hoz” – mondta az államtitkár.

Miután Várhelyi Olivér lett az Európai Unió bővítési biztosa, a kérdésében komoly előrelépés, minőségi változás történt. A megfelelő javaslatokat Várhelyi Olivér az elmúlt hetekben már be is nyújtotta. A V4-ek segítenek abban, hogy a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozásával kapcsolatos politikai akadályok mielőbb elháruljanak – jegyezte meg Magyar Levente.

A prágai tárgyalások után a résztvevők együttműködési megállapodást írtak alá a Nemzetközi Visegrádi Alap és a Nyugat-balkáni Alap közötti együttműködésről.

A Nyugat-balkáni Alapot 2015-ben hozták létre a visegrádi négyek a balkáni országok megsegítése céljából. A Nemzetközi Visegrádi Alap 2000-től működik, és legfőbb küldetése a visegrádi országok közötti regionális együttműködési projektek támogatása.