Migránsáradat fenyeget a szíriai konfliktus miatt

Számos török katona halt meg a szíriai kormányerők csapásában. Ha ismét elszabadul a pokol Szíriában, az nemcsak Oroszország és a NATO szembenállását élezheti ki, de újabb menekültáradatot zúdíthat Európára. Ankara azzal fenyegetőzik, hogy megnyitja ka­puit a migráció előtt; Törökországban csaknem négymillió menekült él. Összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülését is.

Bevándorlók próbáltak feljutni Isztambulban arra a buszra tegnap, amely Görögország felé indult. Százezrek érkezhetnek? Fotó: Reuters

Többé nem tartjuk zárva a kapukat azok előtt a menekültek előtt, akik Európába akarnak jutni – nyilatkozta neve elhallgatását kérve egy török tisztviselő az AFP hírügynökségnek. Ugyanilyen értesülésekhez jutott a Middle East Eye közel-keleti szakportál; információik szerint Ankara utasította a rendőrséget, a csendőrséget, a határőrséget és a parti őrséget, hogy ne tartóztassák fel az Európába igyekvő szíriaiakat.

Ezek szellemében beszélt péntek reggel Ömer Çelik: a kormányzó Igazság és Fejlődés (AKP) pártjának szóvivője leszögezte, hogy menekültpolitikájuk ugyan változatlan, de többé nincsenek abban a helyzetben, hogy visszatartsák az embertömegeket.

Bevándorlók próbáltak feljutni Isztambulban arra a buszra tegnap, amely Görögország felé indult. Százezrek érkezhetnek?
Fotó: Reuters

Török médiajelentések szerint Nyugat-Törökországban máris útnak indultak néhány százan, többen az Égei-tenger partját is elérték.

– Eddig Isztambulban éltünk. Előbb el akarunk jutni Edirnébe, majd onnan tovább Görögországba – mesélte a Reutersnak egy 16 éves afgán fiú, aki a televízióból értesült a fejleményekről.

Ankara lépése mögött az áll, hogy csütörtökön vélhetően a szíriai kormányerők tüzérségi csapásában legkevesebb 33 török katona életét veszítette a felkelők uralta utolsó tartományban, Idlíbben. Damaszkusz verziója szerint a török csapatok terroristákkal, a korábban az al-Kaida szervezethez köthető Hadzsat Tahrír as-Sám nevű csoporttal együtt kerültek célkeresztjükbe.

Moszkva azt állítja, hogy a Szíriában állomásozó erőik rendszeresen egyeztetnek Ankarával a török egységek mozgásáról, ám nem kaptak olyan információt, amely alapján tudhatták volna, hogy a támadás helyszínén törökök is tartózkodnak. Tagadta viszont ezeket a vádakat Hulusi Akar török védelmi miniszter, aki szerint az oroszok igenis értesültek a török katonák jelenlétéről, és más fegyveresek sem voltak velük. Nem késlekedett a török válaszcsapás sem, a hivatalos közlemény szerint minden ismert szíriai célpont ellen támadást indítottak, amiről a médiában több felvétel is megjelent.

A szíriai kormányerők orosz támogatással decemberben indítottak offenzívát az utolsó felkelők és szélsőséges terrorcsoportok uralta régió, Idlíb ellen.

Egy 2018-as török–orosz alku nyomán Törökország egy tucat katonai megfigyelőpontot állított fel a területen, melyek már múlt hónapban is többször tűz alá kerültek, török katonák életét követelve.

Recep Tayyip Erdoğan elnök akkor azzal fenyegetőzött, hogy ha még egy katonájuknak bajuk esik, akkor Szíria teljes területén készek lecsapni a kormányerőkre, továbbá leszögezte, nem hajlandók visszavonulni.

Mivel Damaszkusz és Moszkva pedig azt tette egyértelművé, hogy kizárják a tűzszünet lehetőségét, mert az „behódolás lenne a terroristáknak”, csak idő kérdése volt, hogy mikor akadnak össze ismét a török és szír, illetve rosszabb esetben az orosz erők. Először ugyanis a lassan tíz éve húzódó szíriai háború során most két reguláris hadsereg, a szír és a török néz nyíltan szembe egymással.

Lázadók tarackkal lövik a damaszkuszi kormányerők állásait Idlíb tartományban. Katonai konfliktus, civil következményekkel
Fotó: MTI/AP/Gait asz-Szajed

Félő, hogy a konfliktus tovább szélesedhet: a szíriai katonai bázisokon oroszok is állomásoznak, akiket modern légvédelmi eszközök biztosítanak. Meg nem erősített orosz értesülések szerint Oroszország cirkálórakétákat hordozó hadihajókat is a térségbe vezényelt. A feszültség enyhülésének jele viszont, hogy az incidens után Erdoğan és Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon tárgyalt. A helyzet stabilizálásához szükséges további eszközök szükségességéről egyeztek meg, és mihamarabbi személyes találkozót sürgettek.

Közben Törökország pénteken a NATO rendkívüli ülését kezdeményezte. Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkárának közleménye szerint a tagországok elítélték a támadásokat, teljes támogatásukról biztosítva Ankarát.

Az EU és Törökország 2016-ban egyezett meg egy mechanizmusban, amelynek alapján kétszer három milliárd euróért, valamint az uniós csatlakozási folyamat felgyorsításáért cserébe minden Törökországból Európába törvénytelenül érkező szír migráns visszafordítható.

Az alku után a bevándorlók száma drasztikusan visszaesett. Azonban Törökország azóta is 3,7 millió szírnek ad otthont, ami óriási terheket ró a gazdaságra. Idlíbben további százezrek várakoznak átkelésre.