Történelmi viták terhelik a szmolenszki látogatást

A lengyel kormányfő Oroszországban akar megemlékezni az 1940-es katyni mészárlás, valamint a 2010-es szmolenszki légikatasztrófa idén áprilisra eső kerek évfordulóiról. A tíz évvel ezelőtti tragédia máig begyógyulatlan sebeket tépett fel Lengyelországban, egyben feszültséget szított az amúgy sem baráti kapcsolatban lévő Varsó és Moszkva között.

Emlékmű Varsóban a katasztrófa áldozatainak emlékére Fotó: Reuters

Mateusz Morawiecki (képünkön) csütörtökön jelentette be: április 10-én Katynban akar tisztelegni a szovjet szervek által nyolcvan évvel ezelőtt ott meggyilkolt lengyel tisztek emléke előtt, Szmolenszkben pedig a lengyel elnöki repülőgép tíz évvel ezelőtti katasztrófája áldozatai előtt róná le tiszteletét. – Mindkét esemény örökre megváltoztatta Lengyelország történelmét – húzta alá a miniszterelnök. Előzőleg a lengyel kormányfői hivatal főnöke, Michał Dworczyk egy rádióinterjúban közölte: jelenleg elemzik az oroszországi megemlékezés lehetőségeit. Elmondta azt is: az út semmiképpen sem lenne egyenlő egy kétoldalú tárgyalásokkal járó hivatalos látogatással. A következő napokban a megemlékezésekről Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter tárgyal orosz hivatali partnerével, Szergej Lavrovval – írja az MTI.

Az 1940 tavaszán Sztálin parancsára történt katyni mészárlásban több mint 21 ezer lengyel állampolgárt végeztek ki, a vérengzés része volt a lengyel elit megsemmisítését célzó szovjet tervnek, amely révén további 330-340 ezer lengyelt Szibériába deportáltak. A 2010. április 10-én Szmolenszknél bekövetkezett légi katasztrófában 96 fős lengyel állami küldöttség vesztette életét, benne Lech Kaczyński akkori államfővel. A repülőgép máig tisztázatlan körülmények között zuhant le a repülőtér megközelítése közben. Az előző lengyel kormány által elrendelt vizsgálat a sűrű köd és a pilóták mellett a szmolenszki katonai repülőtér irányítótornyát okolta a tragédiáért, Moszkva viszont minden felelősséget a lengyelekre hárított. A 2015 őszén hatalomra került, Jarosław Kaczyński – Lech ikertestvére – által vezetett nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság szerint a gép ellen merénylet történhetett, ezért újraindították a vizsgálatot a katasztrófa ügyében. 2016-ban kezdték meg az áldozatok kihantolását abból a célból, hogy megállapítsák a katasztrófa során elszenvedett sérülések mibenlétét és a halál okát. Az orvos szakértők meglepő felfedezéseket tettek: a kihantolt áldozatok közül többnek a holttestét összecserélték, egyes koporsókban pedig más személyek maradványait is megtalálták. A lengyelek gyanúját fokozta, hogy Oroszország azóta sem szolgáltatta vissza a repülőgép roncsait, és csak korlátozott hozzáférést biztosított a lengyel nyomozók részére.

Emlékmű Varsóban a katasztrófa áldozatainak emlékére
Fotó: Reuters

A szmolenszki tragédia komoly, máig tartó vitákat gerjesztett a nemzeti-konzervatív és a liberális táborok között Lengyelországban. Donald Tusk akkori miniszterelnököt például tanúként hallgatták ki a felújított nyomozás során. Míg Tuskék összeesküvés-elméletek gyártásával vádolták meg Kaczyńskiékat, utóbbiak a korábbi kormányzat alkalmatlanságára hívták fel a figyelmet.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök tervezett oroszországi látogatását egyébként nem csupán a történelmi múlt, illetve a szmolenszki tragédiából fakadó viták, hanem a közelmúlt szóváltásai is beárnyékolják. Nagy port kavartak nemrég Vlagyimir Putyin szavai: az orosz elnök kétségbe vonta az 1939. augusztus 23-i Molotov–Ribbentrop-paktum jelentőségét a második világháború kirobbantásában. A lengyel parlament januárban határozatban ítélte el Putyin és más vezető orosz politikusok közelmúltbeli nyilatkozatait, amelyekben tagadták a Szovjetunió szerepét a világégés előidézésében.