Ezt emelik ki német hírmagyarázók is, rámutatva, hogy a 2008-2009-es pénzügyi világválság révén kibontakozott euróövezeti államadósság-válság idején is merev elutasításba ütközött az euróövezeti közös kötvény elképzelése Németországban, különösen a kancellár pártjánál, a Kereszténydemokrata Uniónál (CDU) és a bajor testvérpártnál, a Keresztényszociális Uniónál (CSU).
A CDU/CSU és az akkori koalíciós partner, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) jelentős része a törlesztés iránti közös felelősségvállalást jelentő kötvénynél kevesebb kockázattal és kötelezettséggel járó mentőcsomagokat sem tudta elfogadni, hivatkozva arra, hogy nem lehet mások mulasztásaiból adódó költségekkel terhelni a felelősen gazdálkodó németeket.
Így az Európai Központi Bankkal (EKB) és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) együttműködésben Görögországnak, Spanyolroszágnak, Portugáliának és Írországnak összeállított hitelcsomagokat is nehéz volt elfogadtatni a Bundestagban, és többször előfordult, hogy a Merkel-kormánynak az akkor ellenzékben lévő szociáldemokraták (SPD) segítségére volt szüksége.
Német elemzők arra is rámutatnak, hogy a Bundestag jelenlegi legnagyobb ellenzéki pártja, a 2013-ban alapított Alternatíva Németországnak (AfD) is az euróövezeti adósságválság kezelésének bírálatára építve vette meg lábát a német politika számottevő tényezői között. Így a berlini vezetés elutasítását legalábbis részben belpolitikai okok, az AfD esetleges megerősödése és a CDU/CSU pártszövetségen belüli viták feltámadása miatti aggodalom magyarázza.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!