Nem a háborútól tartanak legjobban a magyarok

Klímaváltozás és migráció – ezt a két tényezőt látják a legnagyobb fenyegetésként a magyarok, derül ki egy nemrégiben közzétett felméréséből.

Klímaváltozás és migráció – ezt a két tényezőt látják a legnagyobb fenyegetésként a magyarok, derül ki a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet (SVKI) nemrégiben közzétett felméréséből. Az Etl Alex által jegyzett kutatás szerint mindkét jelenséget nagyjából 37 százalék nevezte meg a Magyarországra leselkedő legnagyobb veszélyként. Mellettük még a külföldi gáztól való függőségünk végzett „dobogós helyen”, amit a nemzetközi terrorizmus, majd a gazdasági sérülékenység követ. Ezzel összefüggésben a tanulmány megjegyzi: a magyarokat vélhetően a migráció miatt sokkal jobban aggasztja a közel-keleti események negatív hatása, mint a szomszédos Ukrajnában dúló háború. A geopolitikai csatározások láthatóan nem érik el az ingerküszöbünket, az orosz katonai fenyegetéstől és az amerikaiak gyengülő NATO-elköteleződésétől egyaránt csak a megkérdezettek 8,6 százaléka tart.

A közvélemény-kutatás alapján a megkérdezettek egyébként szolidárisak a katonai szövetséggel: a megkérdezettek majd kétharmada egyetértett azzal, hogy Magyarországnak egy tagország segítségére kellene sietnie, amennyiben azt támadás érné. Ennek fényében figyelemreméltó viszont, hogy a magyarok ugyanilyen arányban támogatják egy közös európai védelmi együttműködés ötletét is, amely lehetőséget teremtene az Európai Uniónak, hogy akár az Egyesült Államok nélkül is fellépjen. Ez a szándék olyannyira erős, hogy a szűk többség szerint még – az általános politikai irányvonallal ellentétesen – akár nemzeti hatásköröket is a közös európai hadsereg irányítása alá kellene utalni.

A védelmi együttműködés kapcsán a legnagyobb bizalmat a régiónkba, elsősorban a visegrádi négyekbe helyezzük – az országcsoportot hazánk mellett Szlovákia, Csehország és Lengyelország alkotja. Különösen a terrorellenes műveletekben, a határellenőrzésben és a migráció elleni küzdelemben, a katasztrófahelyzetek kezelésében, az energiabiztonságban látjuk a közös munka lehetőségeit. Rajtuk kívül továbbra is az Egyesült Államokban látjuk a legfontosabb katonai partnert, de az élen van ebben Németország is. Oroszország megítélése megosztó: 8 százalék sorolta az élre azon országok között, amelyekkel a jövőben szorosabb katonai együttműködésre lenne szükség. A megkérdezettek harmada viszont a legutolsó helyre, ami az elemzés szerint a nyugati szövetségi rendszer iránti elkötelezettséget jelképezheti. Egyetértés van abban: Nagy-Britannia és Franciaország nem számít valódi tényezőnek a térségünkben, és egyelőre Kína sem szerepel a védelempolitikai térképünkön.

A felmérés kitér a Zrínyi 2026 haderőfejlesztési-program megítélésére is; ebből kitűnik, a közvélemény túlnyomó többsége a kezdeményezés mögött áll. A megkérdezettek 35 százaléka úgy vélekedett, a következő öt évben még több forrást kellene erre biztosítani. Negyvenöt százalék elégedett a mostani költségvetéssel, és tíz százaléknál is alacsonyabb azoknak az aránya, akik szerint túl sokat költünk a hadseregre.