Nem rekeszthetik ki az AfD híveit

Keresztényként nem érthet egyet a bevándorlásellenes Alternatíva Németországért politikusainak egyes kijelentéseivel, de le kell végre folytatni a valódi társadalmi vitákat, miután nagyon szkeptikussá váltak a németek a migrációs kérdésben – erről beszélt a Magyar Nemzetnek Carsten Rentzing. A nemrég nyilvánosságra került, majd szélsőségesnek nevezett diákkori nézetei miatt lemondásra kényszerült szász evangélikus püspök a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem vendége volt a minap. A koronavírus miatt áthelyezett rendezvény után kérdeztük.

„A konzervatív ember nem menekül akármilyen eszmébe” Fotó: Europress/AFP

Az emberségesség nem ismer felső határt – Carsten Rentzing Budapesten is bírálta Heinrich Bedford-Strohm, a német evangélikus egyház vezetőjének ezt a mondatát. A német híradásokból úgy tűnik, sokan temetik már a befogadás nagyvonalú gyakorlatát, a Willkommenskulturt, miközben a görög–török határnál ismét tömegek gyülekeznek, hogy Európában, főleg Németországban leljenek új otthonra.

– Nem mondanám, hogy a Willkommenskulturnak már vége, de a szkepszis nagyon felerősödött Németországban. A német megítélés szerint igen komoly áldozatot vállaltunk, és továbbra sem vagyunk közömbösek a menekülteknek, így azoknak a gyerekeknek a sorsa iránt sem, akiknek a görög szigeteken kell fagyoskodniuk. Felelősséggel tartozunk, ám nem oldhatjuk meg a problémát azzal, hogy a saját földünkre importáljuk – fogalmaz az evangélikus lelkész, az előző német szövetségi elnököt, Joachim Gauckot idézve: a szívünk nagy és széles, ám az erőnk véges.

Björn Höcke, az Alternatíva Németországért (AfD) elnevezésű bevándorlásellenes párt legszélsőségesebbnek tartott politikusa a migránskérdésben arról beszélt korábban – Peter Sloterdijk német filozófus nyomán –, hogy elkerülhetetlen „jól hangolt kegyetlenséggel” fellépni az Európába igyekvőkkel szemben. Rentzinget pedig Németországban azzal vádolták, hogy támogatja az AfD politikáját. A párt Szárny elnevezésű platformját – amelynek Höcke az egyik vezetője – a minap megfigyelés alá vonta a német alkotmányvédelem. – Nem, nem értek egyet az AfD-vel – szögezte le a Magyar Nemzetnek Rentzing.

– Vannak egyes pontok, amelyekkel keresztényként nem érthetek egyet. Ez a szóhasználatukra is vonatkozik. A jól hangolt kegyetlenség mint politikai fogalom teljesen elfogadhatatlan számomra – mondta. Ugyanakkor a püspök szerint nem lehet e tömörülés egészét „általános gyanú” alá vonni, az egyes kijelentéseket kell megvizsgálni.

– Nagyon szkeptikusan szemlélem e pártot, de ha egyben akarjuk tartani a társadalmat, akkor nem rekeszthetjük ki a politikai kommunikációból a népességnek azt a 30 százalékát, amely itt lelt politikai otthonra. Világos különbséget kell tenni a párttisztségek viselői és a választók között – állítja. Szászországban a tavalyi tartományi választásokon az AfD 27,5 százalékkal a második helyen végzett a kereszténydemokrata CDU mögött, és egész Kelet-Németországban népszerű. – Úgy tűnik. Meglátjuk majd, milyen irányt vesznek a folyamatok – mondja erre Carsten Rentzing, aki szerint „nagy az elbizonytalanodás Németországban a jövővel kapcsolatban. Le kell folytatnunk a valódi vitákat arról, hogy milyen társadalomban akarunk vagy nem akarunk élni.”

„A konzervatív ember nem menekül akármilyen eszmébe”
Fotó: Europress/AFP

Rentzing az őt szélsőjobboldalinak bélyegző bírálókkal ellentétben konzervatív lutheránusként határozza meg magát. Megkérdeztük: mit jelent neki ez a jelző? – A konzervatív ember arról ismerszik meg, hogy a valóság érzékeléséből indul ki, nem menekül akármilyen eszmébe vagy utópiába, nem hagyja magát idegen képek által befolyásolni, hanem a valóságot, az élet konkrét kérdéseit szemléli. Ehhez egy hozzáállás is tartozik, amely szerint mindabban, ami idáig kiállta az idők próbáját, bölcsesség rejtőzik, tehát ha valaki változtatni szeretne, előbb ki kell mutatnia, hogy az újdonság egyúttal jobbá is tesz – magyarázza a lutheránus teológusként is ismert püspök, hozzáfűzve: nem fordíthatunk hátat mindannak, amit elődeink helyesnek tartottak.

A német evangélikus egyház a keleti tartományokban a kommunizmus idején, az egykori NDK-ban is fontos szerepet játszott az emberek identitásának alakításában. Ma azonban a lutheránus hit egyik központjának számító Szászországban – amely a drezdai Frauenkirchének vagy a lipcsei Tamás-templomnak is otthon ad – sem több 15-20 százaléknál a hívek aránya.

– Azt vallom, az egyházaknak továbbra is megmaradt a feladatuk, hogy irányt mutassanak az emberek számára. Fontos szerepet játszanak a nézeteltérések, politikai véleménykülönbségek révén megosztott társadalom összetartásában – véli Rentzing püspök, hozzátéve, „az alacsonyabb fokú szervezettség dacára azt tapasztaljuk érdekes módon, hogy az emberek körös-körül nagy várakozással viseltetnek a munkánkkal kapcsolatban. Mi, hívő emberek valami olyasmit jelenítünk meg a szemükben, ami túlmutat a szokványos élet kere­tein. Mindenki táplál például azzal kapcsolatos félelmeket, mi következik a halál után, mit jelenthet egy betegség – és most nem csak a koronavírusra gondolok. Válaszokat vár ezekre a kérdésekre, mi pedig hirdetjük az evangéliumot, és ezek a félelmek a templomban meghallgatásra találnak.”