Orosz rulettet játszik Stockholm?

Svédország azon kevés ország közé tartozik a világon, amely nem vezetett be szigorú intézkedéseket a koronavírus-járvány megfékezésére, inkább a polgárok belátására bízza a védekezést. Hogy a módszer működőképes lesz-e, arra csak az idő adhat választ.

– Nekünk, felnőtteknek pontosan úgy kell viselkednünk: felnőttek módjára. Nem kelthetünk pánikot és terjeszthetünk pletykákat! – figyelmeztetett a nemzethez címzett beszédében Stefan Löfven svéd miniszterelnök. Jó példával elöl járva a szociáldemokrata politikus az intő jelek ellenére sem hajlandó követni a nemzetközi óvintézkedéseket. A Novus közvélemény-kutató cég felmérései szerint a többség egyetért vele, bízik benne, hogy az ország vezetése tudja, mit csinál.

Svédországban így aztán nem zártak be az üzletek, nem néptelenedtek el az utcák, de még maszkot sem viselnek sokan. Északon is éppen ébredezik a tavasz, az emberek pedig élveznék a napsütést. – Csodálatos az idő, és úgy érzem, fontos, hogy támogassuk a kocsmákat és éttermeket, hogy a szabadban legyünk – indokolta a BBC riportjában egy fiatal svéd lány, miért nem maradt otthon. Egyelőre megtehetik, hatóságilag csupán néhány korlátozást rendeltek el, például betiltották az ötven fő feletti rendezvényeket. Egyébként csak jól ismert tanácsokat osztogatnak a távolságtartásról, az utazások elhalasztásáról és az otthoni munkavégzésről.

Svédországban január 31-én regisztrálták az első megbetegedést, egy Vuhanból hazatérő nő fertőződött meg. Azóta lapzártánkig 3700-ra hízott a szám, 110 halálesettel. Ezzel a tízmilliós népességű ország nem ugrik ki különösebben a sorból, szomszédjában, a kisebb lélekszámú Norvégiában például már a 4300-at is meghaladta a betegek száma. Hogyan lehetséges az, hogy egyelőre mégsem szabadult el a kór? Elemzők szerint úgy, hogy a svédek egyébként is úgy élnek, mint más nemzetek a szigorú intézkedések után. Az Eurostat statisztikái például rámutatnak, hogy a svéd háztartások felében egyetlen ember él, így sokkal nehezebb a családon belüli fertőzés, mint például Olaszországban vagy Spanyolországban, ahol nagycsaládok laknak együtt. Bevett szokás az otthoni munkavégzés is, a fővárosiak harmada már eddig is így dolgozott, de a nagy cégeknél még ennél is sokkal magasabb az arány. A nagyvonalú szociális támogatásnak hála megszokott és elvárt az is, hogy aki beteg, nem megy munkába, így nem fertőz tovább. Ahogy a svéd kultúrának már eddig is megszokott része volt, hogy nem lihegtek egymás nyakába az emberek.

Nem mindenki ért egyet ugyanakkor a politikával. Marcus Carlsson matematikus például arra figyelmeztetett, hogy a kormány „orosz rulettet játszik a svéd lakossággal”. Hogy az emberek is sokkal óvatosabbak, jelzi: Stockholmban a tömegközlekedés a felére esett vissza.