Meghosszabbították a határzárat Litvániában

A karantén alá helyezett országba külföldiek csak tranzit utazókként léphetnek be.

Litvánia május 14-ig meghosszabbította a határzárat Lengyelországgal és Lettországgal közös európai uniós határai mentén, amit az új típusú koronavírus járványa miatt vezetett be – közölte pénteken a vilniusi belügyminisztérium.

A március 14-én bevezetett határellenőrzéseknek kell biztosítaniuk, hogy a karantén alá helyezett országba külföldiek csak tranzit utazókként léphetnek be.

„Továbbra is ellenőrizzük határainkat, és azt látjuk, hogy szomszédaink is azonos intézkedéseket hoztak lakosságuk védelmére. Az áruforgalom ugyanakkor továbbra is zavartalanul folyik, fő feladatunk az emberek biztonságának szavatolása” – jelentette ki Rita Tamasuniene belügyminiszter.

Litvániában eddig 1410 fertőzöttet azonosítottak, akik közül 40-en hunytak el a Covid-19 betegségben. A vilniusi kormány egészségügyi veszélyhelyzetet hirdetett, és május 11-ig országos karantént rendelt el.

Raimundas Karoblis nemzetvédelmi miniszter a nap folyamán közölte, hogy sikerült ellenőrzés alá vonni a NATO litvániai zászlóaljának katonái között terjedő koronavírus-fertőzést, amelyet szavai szerint „teljesen felszámoltak”. A BNS balti hírügynökség szerint Karoblis nemrég beszélt német hivatali partnerével, Annegret Kramp-Karrenbauerral a vírushelyzetről és a német vezetésű NATO-kontingens állapotáról, és Karrenbauer afelől biztosította őt, hogy Németország a járvány ellenére is teljesíteni fogja Litvánia irányában vállalt kötelezettségeit.

A litván hadsereg korábbi közlése szerint a ruklai támaszponton állomásozó egységen belül 24 katona fertőződött meg. Németország és Horvátország is egészségügyi személyzetet küldött a bázisra.

A NATO 2016 nyarán határozott arról, hogy csapaterősítést hajt végre Lengyelországban, Észtországban, Litvániában és Lettországban. Litvániában egy német vezetésű NATO-zászlóalj állomásozik. A balti ország határos az Oroszországhoz tartozó, de attól területileg elkülönült Kalinyingrádi területtel, és a kelet-ukrajnai konfliktus nyomán aggódik saját biztonságáért. A többi keleti NATO-tagállam szintén fenyegetve érzi magát a Krím félsziget 2014-es orosz bekebelezése óta.