Radioaktív tűzben ég a csernobili zóna

Ukrajnában második hete lángolnak az erdők – a tűz már a csernobili zónát is elérte, ahol a megengedett határértékek tízszeresét mérik. A hatóságok egyre több embert és járművet vetnek be a tűzoltáshoz, de mindhiába. Minél tovább izzik a levegő Csernobil felett, annál több az esélye a radioaktív részecskék szétterjedésének Ukrajna felett – vagy akár az ország határain kívül.

A csernobili atomerőmű területén maradtak tiltott zónák Fotó: Valentyn Ogirenko Forrás: Reuters

Ukrajna északi részében először április 4-én jelentették az első tűzesetet Vlagyimirovka falu közelében. A tűz gyorsan terjedt tovább, és másnap elérte a lezárt csernobili zóna területét is. Jelenleg már több mint száz hektárnyi terület áll lángban. A tüzet több mint egy héttel később sem sikerült eloltani: az ukrán rendkívüli helyzetek minisztériuma szerint több mint háromszáz embert és nyolcvan járművet vontak be a tűzoltásba, de mindhiába.

- Ez radioaktív tűz – mondja a strana.ua ukrán portálnak Mihail Popkov, az erdőgazdálkodás tudományos és információs központjának korábbi vezetője. – A csernobili erdőkben található sugárzás, leginkább cézium és stroncium radioaktív izotópok formájában, most levegőbe száll, és a széllel szétterjed az egész kijevi megye területén – állítja a szakember.

A csernobili zóna fenntartásáért felelős állami ügynökség vezetője, Jekatyerina Pavlova szerint a tűz gyors terjedésének több oka van – többek között a száraz, csapadékmentes idei tél, valamint a helyi szervek felkészületlensége. Pavlova szerint az elmúlt öt évben nem volt elegendő intézkedés az ehhez hasonló tűzesetek megakadályozására. – Nem voltunk erre most felkészülve, a tűzoltáshoz és megakadályozáshoz szükséges infrastruktúra nálunk nem áll készen – idézte Pavlovát az Ukrinform.

A csernobili zónát 1986-ban hozták létre a csernobili atomerőmű április 26-ai balesete után. Az atomerőmű köré egy harminc kilométer sugarú kört vontak, és a körön belül a magas sugárzási értékek miatt minden lakost kitelepítettek. Valójában azonban a zóna nem szabályos kör, hanem Nyugat felé van elnyújtva – a baleset első napjain a széljárásnak köszönhetően a radioaktív részecskék nyugati irányba szálltak. A csernobili zóna továbbra is el van zárva az állandó lakhatás előtt, és szigorúan őrzik. A területén több olyan objektum is található, amely megnövekedett radioaktív sugárzást válthat ki a tűz miatt Ilyen például a baleset mentésében használt, betemetett géptechnika; a megsemmisített és betemetett sugárszennyezett falvak, vagy a mára már bezárt csernobili atomerőmű maga.

A csernobili zóna felől érkező füstöt már az ukrán fővárosban is megérezték, amely mintegy száz kilométerre délre fekszik a zónától. Az ukrán Nukleáris és Sugárbiztonsági Állami Tudományos és Műszaki Központ adatai szerint Kijevben is megnövekedett a cézium 137 radioaktív anyag mennyisége, de jelenleg ez nem jelent veszélyt, és a megengedett határértéken belül van. A tűz epicentrumában ugyanakkor a sugárzás a megengedett norma akár tízszeresét is meghaladja. Az eddigi információk szerint a tüzet szándékos gyújtogatás okozhatta, a gyanúsítottat, Ragovka falu egy 27 éves lakosát április 6-án állították elő. A tüzek miatti kár több tízmillió ukrán hrivnyát is elérheti.