FREXIT? Franciaország a közömbösség és a szkepticizmus között

A franciák több mint fele nem bízik az EU-ban, derül ki egy Brüsszel-párti intézet felméréséből. A kutatás arra is rámutat, hogy a liberalizmus nagyban közrejátszik az unióval szembeni negatív vélemények kialakulásában – írja cikkében a V4NA Hírügynökség.

Az európai közös piac atyjáról Jacques Delorról elnevezett francia kutatóintézet felmérést végzett a franciák körében, hogy hogyan viszonyulnak az unióhoz. A felmérés eredménye, hogy a közvélemény megoszlik a bizalmatlanság és a közömbösség között, azonban azt egyértelműen megállapítja, hogy Franciaország az egyik olyan tagállam, melynek polgárai a legkevésbé szimpatizálnak az EU-val.

A felmérésből kiderül, hogy ma a megkérdezett franciák 58 százaléka nem bízik az Európai Unióban, ami több mint tíz százalékkal az európai átlag felett van. A felhasznált statisztikákból az is kiderül, hogy Macron 2017-es megválasztása óta folyamatosan esik az unióba fektetett bizalom, de azt is felidézi, hogy az európai integrációt erősen ellenző pártokra eső szavazatok száma Franciaországban az egyik legnagyobb, ami még a britekre is ráver.

A kutatás ezt követően részleteiben elemzi a kérdést, és megpróbálja megmagyarázni, hogy a francia euroszkepticizmus mégsem olyan direkt, mint azt a számok mutatják, ám a felhozott érvek is megemlítik, hogy a franciák 57 százaléka távolinak érzi az uniót és 65 százalék úgy véli, hogy nem hatékony. A közömbösséget azzal magyarázza, hogy a kulcs az ország és az unió közötti kapcsolatban keresendő, mivel többségében Európa egy Franciaországot szolgáló eszközként él a köztudatban, de gyakran hivatkoznak a „francia kivételre” is az integráció folyamatában, amit az Economist úgy jellemez „amikor Franciaország megússza, hogy azt tesz, amit akar”.

Az egyik konklúzió, hogy a franciák is elég megosztottak az Európa koncepciójukat illetően és „több mint fél évszázada Franciaország két radikálisan különböző elképzelést kombinált” az európai működésében, mely trend ma is megfigyelhető. Az egyik az „alapítóatya” önkép, aki előmozdítja az uniós integrációt, míg a másik a gaullista koncepció, ami a nemzetállamokban hisz és a nemzeti érdeket helyezi az uniós elé – írja cikkében a V4NA Hírügynökség.