Kovács az izraeli lapnak: Ezért szeretik a magyarok Orbán Viktort

Az izraeli Haaretz.com-ra írt véleménycikket Kovács Zoltán államtitkár, aki egy korábbi, jóindulatúnak cseppet sem nevezhető írásra reagált.

Budapest, 2019. május 26. Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke integet beszéde végén a Fidesz-KDNP eredményváró rendezvényén a Bálna Budapest rendezvényközpontban az EP-választás napján, 2019. május 26-án. A kormányfõ mellett Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelõs miniszterelnök-helyettes (b), Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára (b2), Gyõri Enikõ európai parlamenti képviselõjelölt, Trócsányi László igazságügyi miniszter, listavezetõ (j). MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

Az Orbán-kormány egyezségre jutott a Claims Conference-szel, illetve az Auschwitz-Birkenau Múzeummal, és megkezdte törleszteni elmaradásait. Szintén az Orbán-kormány volt az, amely forrásokat biztosított zsinagógák, zsidó temetők felújítására, és finanszírozta az elmúlt 80 év első új zsinagógájának megépítését. A mi kormányunk emelte meg a holokauszttúlélők nyugdíját. Budapesten élő zsidók eközben egy éppen zajló „zsidó reneszánszról” beszélnek.

Lukacs egy 2016-os, hónapokkal a migránsválság csúcspontja után lefolytatott közvélemény-kutatásra alapozva azt állítja, hogy az Orbán-kormány muszlimellenes érzelmeket szított egy tömeges migránsellenes kampánnyal. 2015-ben közel félmillió migráns léptett be Magyarország területére illegálisan, akik legnagyobb részben muszlim többségű országokból érkeztek. Orbán Viktor miniszterelnök ezt akkor inváziónak nevezte, mert annak is éreztük. Amennyiben muszlimellenes érzelmek léteznek is Magyarországon, nem szabad figyelmen kívül hagyni a migránsválság kihatását az egyébként is „mélyen sebzett” lelkületünkre és társadalmunkra.

Szegény magyarok ki vannak szolgáltatva a kormánypárti sajtónak, írja a szerző, képtelenek arra, hogy „ellenőrizzék a tudósítások pontosságát és hozzáférjenek a más nyelvekben közölt alternatív információkhoz.” A magyar sajtó igencsak pezsgő, benne a kormánnyal szemben kritikus médiumok – ideértve a legnagyobb tévécsatornát, hetilapot és online hírportált is – nagyobb népszerűségnek örvendenek, mint a kormánnyal szimpatizáló társaik. Az az elképzelés, hogy a magyarok valamiféle információs vákuumban léteznek, egyszerűen nem tükrözi a valóságot.

Magyarországon nincs „komoly elvándorlás,” amely „nagyrészt a fiatalokat érinti”. Míg a gazdasági válságot követő években számos közép- és kelet-európai ország esett az agyelszívás áldozatául és sokan költöztek Nyugatra munka és jobb fizetés reményében, ez a folyamat mára Magyarországon megfordult. 2018-ban csupán 18 150 magyar hagyta el az országot, miközben közel húszezer költözött haza. Ennek az az oka, hogy – a koronavírus-járvány hatásaitól eltekintve – több munka és növekvő fizetések várták őket itthon. Ki tudja, lehet, hogy a magyar buborékon kívül töltött időnek köszönhetően majd kevésbé idegengyűlölőként térnek vissza?

Kifejezetten furcsa, hogy Lukacs még abban is talál problémát, hogy az Orbán-kormány állampolgárságot kínál a határon túli magyaroknak. Lefitymálja, valamiféle olcsó választási trükknek állítja be. Magyarország állampolgárságot kínál a magyar nemzetiségűeknek a lakhelyüktől függetlenül pusztán azért, mert ők is a nemzet részei. Ebbe egyébként beletartozik több ezer izraeli is, akik felvették a magyar állampolgárságot is.

Aláírom: a magyar nyelv egyedülálló, egyedülállóan szép, ráadásul egy ezeréves közép-európai, magyar történelemmel párosul. A nyelv hozzájárult ahhoz, hogy megőriztük kulturális és nemzeti identitásunkat. Ez olyasvalami, amit az Orbán-kormány nyilvánított prioritássá, a magyarországi zsidó kultúra támogatásától a magyar családok megsegítéséig. Fontos különbséget tenni idegengyűlölet és a hagyományok, illetve a kultúra iránt érzett büszkeség között. Nem fogunk bocsánatot kérni azért, mert megőrizzük és megerősítjük azt, ami a miénk – valószínűleg az az oka annak, hogy oly sok magyar szereti a miniszterelnökünket.