A múltat nem mi írtuk, de a jövő a mi kezünkben van – ezzel a szlogennel adott fogadást kedd este Igor Matovič szlovák miniszterelnök mintegy száz felvidéki magyar közéleti személyiségnek. A március végén hivatalba lépett Matovič gesztusa nagy visszhangot váltott ki, ugyanis a két nappal a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója előtt tartott eseményen nemcsak a magyar sorstragédiáról emlékeztek meg Pozsonyban, de a nemzeti összetartozás napjáról is. A június 4-re kitűzött emléknapról még 2010. májusában döntött a magyar parlament, a második Orbán-kormány egyik első kezdeményezése a Fico-kormánnyal is konfliktusokat eredményezett.
A pozsonyi eseményre időzítve érkezett Magyarországra Ivan Korčok szlovák külügyminiszter, aki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján részletezte a fontos gesztus mögötti politikai elképzelést. – Azt szeretnénk, hogy ez a hét az empátiáról szóljon – fogalmazott Korčok, hozzátéve, örülnének, ha a megemlékezés Magyarországon is ennek jegyében telne. A szlovák külügyminiszter hangoztatta, hogy Európát bonyolult történelmi múltú nemzetek alkotják, ezért ami egy országnak a tragédiát, a másiknak a szabadságot jelentheti. – A történelmet mindenki értékelje úgy, ahogy fontosnak tartja, de továbbra is dolgozzunk a kapcsolatokon – folytatta. Ivan Korčok a sajtótájékoztatón többször utalt az EU-ra is, ami keretet ad ahhoz, hogy a nemzetek felülemelkedjenek történelmi vitákon.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Szijjártó ezzel kapcsolatban elmondta, gesztusként értékelik a szlovák kormányfő által tartott fogadást, egyúttal hivatalos magyarországi látogatásra invitálta Igor Matovič miniszterelnököt. Trianonnal kapcsolatban pedig megjegyezte, az évforduló mást jelent a magyaroknak és a szlovákoknak, a két ország jövőbeli együttműködése ezért azon múlik, hogy „kölcsönösen tiszteletben tudjuk tartani egymás érzelmeit”.
A Felvidék.ma hírportálon nyilatkozatot közölt a határon túli magyarokat képviselő Kisebbségi Jogvédő Intézet, a szervezet a szomszédos országokban szerzett tapasztalatai foglalja össze. Kitérnek a Szlovákiában élő magyarok helyzetére is, s cikkükben megjegyzik: többek között harcolniuk kell a Beneš-dekrétumok kárvallottjainak kárpótlásáért, a kettős állampolgársági törvény által sújtott honfitársaink szlovák alkotmány által is garantált jogainak helyreállításáért, valamint a nyelvtörvény által biztosított minimális szintű kétnyelvűség betartásáért is.
