Ahelyett, hogy az összes rendelkezésünkre álló eszközzel, a katonaságunkkal, választási rendszerünkkel és a demokratikus országok szuverenitásával szembeni orosz fenyegetésekkel küzdjünk világszerte, Trump elnök megpróbálja normalizálni az Egyesült Államok kapcsolatait Oroszországgal és megjutalmazni a Kremlt. A mai határozat egyértelművé teszi, hogy az Egyesült Államok szenátusa ellenzi Oroszország újbóli befogadását, amíg az nem hagy fel az Ukrajnával, a szövetségeseinkkel és az Egyesült Államokkal szembeni káros cselekedeteivel – olvasható a demokraták által a szenátusba benyújtott határozat tervezetében. Amennyiben a dokumentumot elfogadja a washingtoni felsőház, blokkolni tudnák Donald Trump tervét, hogy meghívja Oroszországot a G7-csúcsra. A szenátusban a demokraták kisebbségben vannak, azonban a Kreml elleni lépések nem számítanak pártpolitikai ügynek, a republikánusok is támogatni szokták ezeket. Az Északi Áramlat 2 gázvezeték építésében részt vevő vállalatok elleni szankciók újabb körét például hétfőn egyhangúlag szavazta meg a kongresszus képviselőháza (ahol a demokraták vannak többségben). Oroszország meghívásával a G7-csúcsra a republikánusok szenátusi vezetője, Mitch McConnell sem ért egyet, aki június végi nyilatkozatában határozottan ellenezte a lépést.
A G7-csoport jelenlegi formájában 1976-ban alakult meg, és a világ hét leggazdagabb, Nemzetközi Valutaalap-tagsággal is rendelkező államot foglalja magában: az Egyesült Államokat, Kanadát, Németországot, Franciaországot, Nagy-Britanniát, Olaszországot, Japánt, valamint az Európai Unió képviselőjét. A Szovjetunió felbomlása után meghívott vendégként Oroszország is jelen volt a G7-vezetők találkozóin, majd 1997-et követően hivatalosan is rendszeresen meghívott tag lett, a csoport neve pedig G8-ra változott. A Krím félsziget 2014-es elcsatolása és az azt követő nyugati szankciók után azonban Moszkva kikerült a csoportból, és a résztvevők visszatértek a G7-es formátumhoz.
Az idei G7-csúcsot az amerikai Camp Davidben rendezik meg. Eredetileg júniusra tervezték, de a koronavírus-járvány miatt szeptemberre tették át, a halasztás bejelentésekor pedig Donald Trump azt is közölte, hogy házigazdaként örömmel látná Indiát, Ausztráliát, Dél-Koreát és Oroszországot is. Habár rendező félként Washingtonnak lenne lehetősége állandó tagsággal nem rendelkező országokat meghívni, a bejelentés heves kritikát váltott ki a többi résztvevő részéről. Kanada és Nagy-Britannia is bírálta Trump terveit, Németország pedig jelezte, hogy nem most lenne a legmegfelelőbb idő Moszkva visszatérésére a csoportba. – Oroszországot kizárták a G7-ből, miután néhány évvel ezelőtt meghódította a Krím félszigetet és azóta sem tiszteli és semmibe veszi a nemzetközi szabályokat és normákat, ezért került ki a G7-ből, és emiatt továbbra is a csoporton kívül kell maradnia – mondta egy júniusi sajtótájékoztatón a kanadai miniszterelnök, Justin Trudeau.
