Szeparatizmussal fenyegetnek

Miközben naponta már 350 új koronavírusos megbetegedést regisztrálnak Belgiumban, az aszimmetrikusan föderális ország pártjai, illetve az északi Flandria és a déli Vallónia régió ezúttal azon különbözött össze, hogy ki a felelős a tragikus járványügyi mutatókért. Az uniós intézmények zömének helyet adó, a földrajzi, nyelvi és kulturális különbségek nyomán régiókra, illetve közösségekre szabdalt állam szó szerint Európa beteg embere: minden egymillió lakosra közel kilencszáz fertőzött jut, és idáig közel tízezren vesztették életüket a koronavírus miatt. Július elejétől pedig, ahogy a kontinensen másutt, Belgium is a mutatók felfelé kúszását tapasztalja – ez vezetett odáig, hogy a héten az ország második legnagyobb városában, a flamand Antwerpenben és az azt övező tartományban is éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el. A helyzet olyannyira súlyos, hogy időközben a szomszédos Hollandia is eltanácsolta a polgárait attól, hogy átszeljék a tartomány határait.

A járvány közepette sem enyhül viszont a széthúzás Flandria és Vallónia között: Sophie Wilmès miniszterelnök, a francia ajkú Reform Mozgalom politikusa a minap odaszólt az antwerpeni kormányzónak a robbanó vírusmutatók miatt. Ez akkora feszültséget okozott Vallóniában, hogy ott több megyei lap is a „Mi fizetünk Flandriáért!” szalagcímmel jelent meg, utalva arra, hogy időközben az egész országban visszavezették a szigorító intézkedéseket. Válaszul a flamand politikai elit – a nacionalista Új Flamand Szövetség és a Flamand Érdek – részéről azt bökték oda a vallonoknak: egyetlen megoldás van a problémára, mégpedig a szeparatizmus.

Fotó: MTI

Belgium lehetséges konföderációvá alakítása, illetve az esetleges flamand elszakadás a tavalyi szövetségi parlamenti választásokat megelőző kampány egyik slágertémája volt – főként a hagyományosan erősebb gazdasági mutatókat produkáló, gazdagabb Flandriában. A flamandok emellett gyakran érvelnek az ország kormányozhatatlanságával: emlékezetes, hogy a 2011-es választásokat követően több mint ötszáz napon át nem tudtak szövetségi kormányt alakítani. A tavaly májusi voksolás pedig ugyanezt a patthelyzetet eredményezte: Belgiumban ezúttal sem jutottak dűlőre a brüsszeli kormány összetételében, majd idén tavasszal épp a koronavírus berobbanása miatt ruházták fel fél éves, rendkívüli mandátummal a Wilmès-kormányt.

Noha továbbra sem tudni, hosszú távon mi lesz a belga patthelyzettel, Fülöp király a héten újabb tárgyalókat nevezett ki a kormánykoalíció megalakítására. Amennyiben ők – egy jobboldali flamand és egy baloldali vallon politikus – sem hozzák közös nevezőre a belga pártokat, ötven napon belül újabb voksolásra kerül sor. Utóbbi kiírása mindenesetre azon is múlik majd, hogy addigra mennyire sikerül orvosolni a járványhelyzetet.

Állampolgárságuktól megfosztott terroristák

Súlyosan megsértették állampolgári kötelezettségeiket, ezért Belgium az Iszlám Állam terrorszervezethez csatlakozott nyolc dzsihadistát megfosztott az állampolgárságától, hetet pedig a népesség-nyilvántartásból is törölt – közölte tegnap a belga sajtó, nyilvánosságra is hozva az iszlamisták kilétét. Köztük van az a Khalid Zerkani is, aki a titkosszolgálatok szerint nem kevesebb mint ötvenkilenc belga terroristát segített kijutni Szíriába, majd vissza Európába – ketten közülük bizonyítottan részt vettek a 130 áldozatot követelő 2015-ös párizsi merényletsorozat végrehajtásában. Belgiumban idén már a második körben fosztottak meg állampolgárságuktól terroristákat: januárban így járt hat iszlamista is. Zömében olyan személyekről van szó, akiknek a tartózkodási és lakhelye ismeretlen. Az utóbbi években egyébként egyszerűbb lett az állampolgárság elvételének folyamata – bárki, aki öt év letöltendő börtönbüntetést kap terrorizmussal kapcsolatos vádak miatt, megfosztható a belga állampolgárságtól, már amennyiben kettős állampolgársággal bír. Ahogy egyre több nyugat-európai polgár csatlakozik valamely terrorszervezethez, Európában úgy kezd általánossá válni ez a tendencia.