Vitát okoztak az orosz exit poll adatok

A legnagyobb tét Putyin hatalomban maradása. Az exit pollok szerint 76 százalék lehet az igenek száma.

A járvány miatt egyhetesre nyújtották a szavazást Fotó: REUTERS/Maxim Shemetov

Szerda este zárul az alkotmány módosításáról szóló népszavazás Oroszországban. Az eredetileg április 22-re tervezett referendum végül a Covid-19-járvány miatt június 25-én kezdődött, az egész eseményt pedig egy hétre elnyújtották. A hatóságok reményei szerint így el lehet kerülni a nagyobb tömegeket a szavazóhelyiségekben, a koronavírus elleni védőintézkedések betartása mellett.

Habár hivatalos eredmények csak a szerdai zárás után várhatók, a kormányközeli Összorosz Közvélemény-kutatási Központ (VCIOM) hétfőn publikálta az első négy napról szóló exit poll eredményeket. A felmérés szerint a referendumon a lakosság túlnyomó többsége, 76 százaléka a módosítások mellett foglalt állást, 23,6 százaléka nemmel szavazott. Az orosz Központi Választási Bizottság adatai szerint ebben az időszakban a választásra jogosult lakosság 37,2 százaléka, vagyis már több mint negyvenmillió ember adta le a szavazatát.

A referendum 206 különböző alkotmánymódosítást tartalmaz, a szociális szférától kezdve a politikai jogkörök átszabásáig, és az 1993-as alkotmány elfogadása óta az orosz alapjog legnagyobb mértékű átírásának számít. A legfontosabb változtatás azonban Vlagyimir Putyin jelenlegi orosz elnök személyére vonatkozik: ha a többség megszavazza, Putyin 2024-ben lejáró elnöki mandátumának számítása újraindul, és akár 2036-ig az ország vezetője maradhat. Szavazni a módosításokra csak egységesen lehet: a választási lapon egyetlen kérdés szerepel: „Támogatja-e az Orosz Föderáció alkotmányának változásait?”

A járvány miatt egyhetesre nyújtották a szavazást
Fotó: Reuters/Maxim Shemetov

Az exit pollok hétfői publikálása heves vitákat váltott ki az országban: az eredmények népszavazás közbeni előrejelzése mindkét irányba módosíthatja annak további alakulását. Az igenek magas aránya jelzést adhat, hogy már felesleges a szavazófülkékhez járulni, az eredmény úgyis eldőlt. De elsülhet másként is: motiválhatja a bizonytalan szavazókat arra, hogy a győztesekkel tartsanak.

Mivel Oroszországban még soha nem volt példa ehhez hasonló, többnapos szavazásra, a helyzet jogilag nem szabályozott és hivatalosan nem ütközik törvénybe. A Központi Választási Bizottság vezetője, Ella Pamfilova elmondta, sajnálja a VCIOM döntését, de a választási bizottságnak nem volt ráhatása a publikációra. Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője szerint ugyanakkor a felmérések megjelenésének semmilyen hatása nem lesz a végeredményre. – Figyelembe kell venni azt, hogy nem kompetitív szavazásról van szó. Ezek nem választások, hanem népszavazás […], ami inkább a lakosság tájékoztatását szolgálja – mondta Peszkov. Hozzátette, hogy a többnapos voksolás hatékonynak bizonyult, azonban a helyzet a jelenlegi kihívásokat tükrözi, és a jövőben a Központi Választási Bizottság fogja mérlegelni, hogy ez a képlet alkalmazható-e más esetekben is.